Közművelődési Intézmény és Könyvtár (Balatonkenese)

A Konyvtarut wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Vtzsuzsa (vitalap | szerkesztései) 2011. szeptember 22., 21:15-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ugrás: navigáció, keresés

Alapadatok

Közművelődési Intézmény és Könyvtár
8174 Balatonkenese, Táncsics M. u. 22.
E-mail: konyvtar.kenese @ invitel.hu
Honlap: www. balatonkenese.hu
Tel./Fax: (88) 574-981

Az intézményről

Közművelődési Intézmény és Könyvtár, Balatonkenese

1998 óta a kenesei könyvtár a felújított református Óparókia több mint 500 éves épületébe költözött. A patinás környezet atmoszférája és a hely adottságai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a jól felszerelt (18000 kötetes, folyóiratokkal, napilapokkal bőségesen rendelkező) intézmény népszerű és látogatott legyen.

Működését tekintve erősen rendezvény-orientált, ahol az alapvető könyvtári szolgáltatásokon kívül rengeteg színvonalas program garantálja a kellemes időtöltést. Könyvbemutatók, irodalmi műsorok, író-olvasó találkozók, vetélkedők ismeretterjesztő sorozatok, beszélgetések irodalmi és művészeti életünk prominens képviselőivel, könyvvásárok, versenyek és kiállítások vonzzák az érdeklődőket. Fontosnak tartjuk, hogy minden korosztályú és minden érdeklődési körű ember találjon itt lehetőséget a számára megfelelő szellemi töltekezéshez. Az egyre emelkedő olvasószám,s a rendezvényeink iránti lankadatlan érdeklődés arra inspirál bennünket, hogy az eddigiekhez hasonló színvonalon, a közönségnek kijáró igényességgel folytassuk munkánkat.

Fenntartónk, a helyi Önkormányzat nem véletlenül nyerte el 1997-ben, majd 2002-ben is a Könyvtárpártoló Önkormányzat címet, mert együttműködésünk példaértékű. Ugyanígy sokat köszönhetünk a Megyei Könyvtár folyamatos módszertani segítségnyújtásának is. 2000-ben pályázat útján internet csatlakozást nyertünk, azóta Balatonkenesén a könyvtár volt az első nyilvános internet hozzáférést biztosító hely.

Információk kulturális zarándokoknak

Református templom Balatonkenesén

A II.Könyvtárút zarándokcsapata 2011. október 6-án, csütörtökön 17 óra körül érkezik Balatonvilágosról a Balatonkenesei Könyvtárba. Az idelátogató kis csapatot - és természetesen minden érdeklődő helyi lakost - a balatonkenesei könyvtáros az intézmény bemutatásán túl a közvetlen környék megismertetésével (Közművelődési Intézmény, református templom), kis műsorral (Balatonkenese a Balaton keleti kapuja címmel felolvasással egybekötött könyvajánló), kiállítással (Gál István helyi művésztanár festményei és intarziái a településről; Szűcs Anikó újságíró fotói a Balatonról; id. Varnusz Xavér fotográfus kenesei hangulatokat bemutató képei), valamint apró kenesei ajándékokkal, kiadványokkal, némi harapnivalóval és nagy örömmel fogadja majd.

Másnap, 2011. október 7-én, pénteki napon, terveink szerint kerékpárral 14 óra körül indul a kenesei zarándokcsapat Papkeszire, ahol az ottani könyvtár várja őket hasonló jókkal. A községi könyvtár megtekintése után a helyi gyerekek előadják A kíváncsi királykisasszony című mesejátékot.

Csatlakozás a zarándokcsapathoz

2011. szeptember 20-tól a könyvtárban személyesen, vagy telefonon (88/574–980) jelentkezhetnek azok a felnőttek, gyerekek, civil egyesületek, akik szívesen csatlakoznának ehhez az olvasást és a könyvtárakat népszerűsítő remek kezdeményezéshez, mely az Országos Könyvtári Napok jeles programja.

Látnivalók Balatonkenesén

Tájház

Tájház Balatonkenesén

A Kossuth Lajos utca 6. számú épület a tájház, amely a Balaton-melléki népi építkezés jellegzetességeit viseli magán. Az első szoba pitvaros, ezenkívül szabadkéményes konyha, hátsó szoba éléskamra, kamra, kocsiszín és istálló található benne. Az első két helyiség előtt boltíves tornác húzódik, falazott mellvéddel. A házzal szemben az udvarban 1926-ban nyári konyha épült. Az épület falai terméskő lábazaton döngölt föld, vályog- és égetett tégla. A konyha és a pitvar boltozott, a többi gerendás fafödém. A tetőszerkezet náddal borított. Ez a ház védett volt, így szerencsére nem esett áldozatul az 1960-ban kezdődött átépítéseknek.Ezekben az években a padlásokon, pincékben őrzött régi háztartási eszközök és írásos emlékek megmentésére Vér Lászlóné tanítónő és Kecskés József tanár tanítványaikkal eredményes gyűjtőmunkát végeztek. 1983-ban vásárolta meg az épületet az Országos Műemléki Felügyelőség, és Wirth Péter felújítási tervei alapján felújították. A helyreállítási munkák 1990-ben fejeződtek be, majd 1991. június 16-án nyitották meg a helytörténeti gyűjteményt.

Református templom
Maga a templom 1568 és 1570 között épült, tornya gótikus, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak.

Római katolikus templom
A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.

Kossuth-szobor
Az 1848-as szabadságharc idején Kossuth hívó szavára Kenesén is szerveződött nemzetőrség. Gerenday Pál alkotását 1899. október 15-én avatták fel. Hazánkban ez a másodikként felállított köztéri Kossuth-szobor. A szobor felirata (Soós Lajosnak az avatásra írt versorai): "A szép Balatonnál légy hű néped őre / Nyiss utat, vezérelj boldogabb jövőre / Óh, ragyogj előttünk mint szent égő oltár / Aki bilincsoldó Messiásunk voltál!" Emelte a kegyelet 1899.

Soós Lajos és Csizmadia Károly sírja
A sárga jelzésű gyalogúton érjük el a református temetőt, ahol Kenese két poétája, Soós Lajos és Csizmadia Károly nyugszik. Mellette található a Balaton-vidék legnagyobb német katonai temetője.

Tátorján tanösvény

Tátorján tanösvény Balatonkenesén

A helyiek Balatonkenese kincsének nevezik a Tátorjánt, amely a Soós-hegyen, egy nyolcvan méter magas löszfalon él. Ez a növény azért különösen érdekes, mert Közép-Európában szinte egyedül Balatonkenesén található meg. A Tátorján még a jégkorszakból maradt itt, a dél-orosz sztyeppvidékről származik, és tulajdonképpen a török korban honosodott meg, hatvan éve nyilvánították védetté. Az új tanösvény is azt szolgálja, hogy ne csak a keneseiek, de az ide látogató turisták is megismerjék ezt a különleges növényt. A leszakadt löszfalon kilenc darab barlangot lehet még megtalálni, amelyek öt különböző magasságban helyezkednek el a Soós-hegyen, ezek a tatárlikak. A legenda szerint a tatárjáráskor itt kerestek védelmet a szegény, földnélküli parasztemberek a támadók, betolakodók ellen. A valóságban régebben, amikor a Balaton még sokkal magasabban volt, közelebb a hegyhez, akkor a szegény emberek vájták maguknak ezeket a barlangokat, és a halászeszközeiket, csónakjaikat tartották ott. Később pedig, amikor háborús időszakok után lakás nélkül maradtak egyes családok, akkor lakták is ezeket.

Parragh-kert
Parragh Farkas agrármérnök az általa faiskolaként hasznosított Balatonkenese község zártkertjében fekvő kb. 305 ha-os ingatlanát a Magyar Államra hagyta örökül. 2002-ben került megépítésre az erdei pihenő, amely az arborétum funkció mellett a kert közjóléti használatát is elősegíti. A kert legnagyobb része mesterségesen, parkszerűen került betelepítésre, részben Magyarországon található őshonos, ill. exóta fafajokkal. Itt is megcsodálható a tátorján.