Papkeszi

A Konyvtarut wikiből

Tartalomjegyzék 1 A település története 2 Kultúra és közösségi élet 3 Látnivalók zarándokoknak 4 Lásd még 5 Külső hivatkozások

A település története

Papkeszi Veszprém megyében, a megyeszékhelytől 17 km-re, a Séd-patak melletti síkságon fekszik. Berhida, Kenese, Litér, Vilonya és Királyszentistván övezi.

Papkeszi határában az ásatások gazdag leletanyagot tártak fel, az 1950-60-as években őskori cserepek, kora bronzkori edénytöredékek, római bronzpénzek, középkori ékszerek és használati tárgyak kerültek elő. A leletanyagok tanulsága szerint igen korai település, bár a hivatalos iratok csak az Árpád-kortól említik.

Papkeszi nevét úgy kapta, hogy a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév „keszi” utótagját, a „Pap” előtag első birtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben először 1082-ben tűnik fel Kezwy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek.

A XVI. században portáinak felét fölégette a török. Később Palotához tartozott. A török, a palotai vár, később a Zichy család adóztatásai miatt elnéptelenedett. 1848 előtt a lakosság túlnyomó többsége földművelő, a kézművesek száma elenyésző. Századunkban határán több nagybirtokos osztozott, ekkor már 900-nál többen lakták. A környék gyárainak felépülése után dinamikusan növekedett a lakók száma. 1936-ban létesült a Colorchémia gyár, majd az ott dolgozó munkásság elhelyezésére lakótelep épült. A II. világháború befejezése után felosztották a nagybirtokokat az egykori cselédek, nincstelenek és kisparasztok között. A földreformkor minden cseléd házhelyet kapott. Ezek beépítésével kétszeresére nőtt a község. Fejlődése a mezőgazdaság átszervezése után meggyorsult. Korábban a szarvasmarha-, sertés- és juhtartásról volt nevezetes, de elterjedt a méhészet is. Először 1951-ben alakult TSZ, főként a beszolgáltatási kényszer elől történő menekülés következtében. 1959-60-ban Egyetértés néven hoztak létre közös gazdaságot. A juhtelep, a sertéstartás, a takarmánykeverő és a baromfitelep, valamint a járműszerviz, gépudvar sok embert foglalkoztatott. A rendszerváltást követően, a kárpótlás és a privatizáció következtében átalakult a falu gazdasági szerkezete.

Kultúra és közösségi élet

Papkeszi Községi Önkormányzat a község lakossága részére Papkeszin és Colorchemia lakótelepen művelődései házat tart fenn, ahol helyet kapott a könyvtár, valamint a civil szervezetek.

Papkeszi híres citerazenekarairól. Népdalkörei arany minősítésűek. A településen kuriózum látnivaló a struccfarm és a papagájtenyészet. A falu kézműves mesterekben is gazdag, él itt egyedi gitárkészítő mester, valamint autodidakta festők. A nyaranta idelátogató turisták pihenését színesíti a július elején megrendezésre kerülő Keszi Napok rendezvénysorozata, amelyen közel 34 település képviselteti magát. Népszerű program még a júniusi Bocskai Napok, valamint a szomszédos települések kulturális seregszemléje, a Szomszédolás.

Látnivalók zarándokoknak

• 

  

  Református templom Papkesziben
  A református templom a település legrégebbi építménye, mely mai formáját 1896-ban, a millennium évében nyerte el. A templom mellett lévő lelkészlak története valószínűleg a templomhoz kötődik.

• Az I. világháború hőseinek emlékére 22 diófát ültettek, majd 1936-ban impozáns hősi emlékművet avattak fel a templomkertben.

Lásd még

• Községi Könyvtár (Papkeszi)

Külső hivatkozások

• Papkeszi (honlap)
• Papkeszi (szócikk a Wikipédiában)