Balatonkenese

A Konyvtarut wikiből

Tartalomjegyzék 1 A település története 2 Látnivalók 2.1 Tájház 2.2 Református templom 2.3 Római katolikus templom 2.4 Kossuth-szobor 2.5 Soós Lajos és Csizmadia Károly sírja 2.6 Tátorján tanösvény 2.7 Parragh-kert 3 Lásd még 4 Külső hivatkozások

A település története

Látnivalók

Tájház

A Kossuth Lajos utca 6. számú épület a tájház, amely a Balaton-melléki népi építkezés jellegzetességeit viseli magán. Az első szoba pitvaros, ezenkívül szabadkéményes konyha, hátsó szoba éléskamra, kamra, kocsiszín és istálló található benne. Az első két helyiség előtt boltíves tornác húzódik, falazott mellvéddel. A házzal szemben az udvarban 1926-ban nyári konyha épült. Az épület falai terméskő lábazaton döngölt föld, vályog- és égetett tégla. A konyha és a pitvar boltozott, a többi gerendás fafödém. A tetőszerkezet náddal borított. Ez a ház védett volt, így szerencsére nem esett áldozatul az 1960-ban kezdődött átépítéseknek.Ezekben az években a padlásokon, pincékben őrzött régi háztartási eszközök és írásos emlékek megmentésére Vér Lászlóné tanítónő és Kecskés József tanár tanítványaikkal eredményes gyűjtőmunkát végeztek. 1983-ban vásárolta meg az épületet az Országos Műemléki Felügyelőség, és Wirth Péter felújítási tervei alapján felújították. A helyreállítási munkák 1990-ben fejeződtek be, majd 1991. június 16-án nyitották meg a helytörténeti gyűjteményt.

Református templom

Maga a templom 1568 és 1570 között épült, tornya gótikus, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak.

Római katolikus templom

A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.

Kossuth-szobor

Az 1848-as szabadságharc idején Kossuth hívó szavára Kenesén is szerveződött nemzetőrség. Gerenday Pál alkotását 1899. október 15-én avatták fel. Hazánkban ez a másodikként felállított köztéri Kossuth-szobor. A szobor felirata (Soós Lajosnak az avatásra írt versorai): "A szép Balatonnál légy hű néped őre / Nyiss utat, vezérelj boldogabb jövőre / Óh, ragyogj előttünk mint szent égő oltár / Aki bilincsoldó Messiásunk voltál!" Emelte a kegyelet 1899.

Soós Lajos és Csizmadia Károly sírja

A sárga jelzésű gyalogúton érjük el a református temetőt, ahol Kenese két poétája, Soós Lajos és Csizmadia Károly nyugszik. Mellette található a Balaton-vidék legnagyobb német katonai temetője.

Tátorján tanösvény

A helyiek Balatonkenese kincsének nevezik a Tátorjánt, amely a Soós-hegyen, egy nyolcvan méter magas löszfalon él. Ez a növény azért különösen érdekes, mert Közép-Európában szinte egyedül Balatonkenesén található meg. A Tátorján még a jégkorszakból maradt itt, a dél-orosz sztyeppvidékről származik, és tulajdonképpen a török korban honosodott meg, hatvan éve nyilvánították védetté. Az új tanösvény is azt szolgálja, hogy ne csak a keneseiek, de az ide látogató turisták is megismerjék ezt a különleges növényt. A leszakadt löszfalon kilenc darab barlangot lehet még megtalálni, amelyek öt különböző magasságban helyezkednek el a Soós-hegyen, ezek a tatárlikak. A legenda szerint a tatárjáráskor itt kerestek védelmet a szegény, földnélküli parasztemberek a támadók, betolakodók ellen. A valóságban régebben, amikor a Balaton még sokkal magasabban volt, közelebb a hegyhez, akkor a szegény emberek vájták maguknak ezeket a barlangokat, és a halászeszközeiket, csónakjaikat tartották ott. Később pedig, amikor háborús időszakok után lakás nélkül maradtak egyes családok, akkor lakták is ezeket.

Parragh-kert

Parragh Farkas agrármérnök az általa faiskolaként hasznosított Balatonkenese község zártkertjében fekvő kb. 305 ha-os ingatlanát a Magyar Államra hagyta örökül. 2002-ben került megépítésre az erdei pihenő, amely az arborétum funkció mellett a kert közjóléti használatát is elősegíti. A kert legnagyobb része mesterségesen, parkszerűen került betelepítésre, részben Magyarországon található őshonos, ill. exóta fafajokkal. Itt is megcsodálható a tátorján.

Lásd még

• Közművelődési Intézmény és Könyvtár (Balatonkenese)
• Pécs - Várpalota (II. Könyvtárút)

Külső hivatkozások

• Balatonkenese (honlap)
• Baltonkenese.lap.hu
• Balatonkenese látnivalói
• Balatonkenese (szócikk a Wikipédiában)
• Virtuális séta Balatonkenesén