Városi Könyvtár (Dombóvár)

A Konyvtarut wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Formázás + AKülső hivatkozások alfejezet címének módosítása)
7. sor: 7. sor:
-
Dombóvár könyvtári múltját kutatva dokumentált adatokat az 1900-as évek elejéről találunk. Különböző egyesületek, egyletek, népkönyvtárak, iskolai könyvtárak létesítéséről és működéséről tájékoztat a korabeli helyi sajtó és a Könyvtári Minerva c. kiadvány idevonatkozó kötete. A két világháború közötti időben a különböző olvasókörök, az ipartestületi könyvtár, a két középiskola könyvtára, a Mozdonyvezetők Otthonának, és a Fűtők Otthonának könyvtára biztosított könyvkölcsönzési lehetőséget a dombóváriak számára.  
+
Dombóvár könyvtári múltját kutatva dokumentált adatokat az 1900-as évek elejéről találunk. Különböző egyesületek, egyletek, népkönyvtárak, iskolai könyvtárak létesítéséről és működéséről tájékoztat a korabeli helyi sajtó és a Könyvtári Minerva c. kiadvány idevonatkozó kötete. A két világháború közötti időben a '''különböző olvasókörök, az ipartestületi könyvtár, a két középiskola könyvtára, a Mozdonyvezetők Otthonának, és a Fűtők Otthonának könyvtára''' biztosított könyvkölcsönzési lehetőséget a dombóváriak számára.  
-
A kiskönyvtárak gyűjteménye a háborús évek alatt többségében szétszóródott, elkallódott. Az 1945 utáni időkben, több-kevesebb sikerrel próbálták megmenteni a még fellelhető könyvtári gyűjteményeket, megőrizni, amit akkor erre alkalmasnak találtak. Elenyésző részük a szerveződő népkönyvtárak gyűjteményébe került. A Dombóváron 1947-ben létrehozott népkönyvtár gyűjteményének alapja a Népkönyvtárakat szervező Országos Bizottság által összeállított könyvcsomag volt.
+
A kiskönyvtárak gyűjteménye a háborús évek alatt többségében szétszóródott, elkallódott. Az 1945 utáni időkben, több-kevesebb sikerrel próbálták megmenteni a még fellelhető könyvtári gyűjteményeket, megőrizni, amit akkor erre alkalmasnak találtak. Elenyésző részük a szerveződő népkönyvtárak gyűjteményébe került. A Dombóváron 1947-ben létrehozott '''népkönyvtár''' gyűjteményének alapja a Népkönyvtárakat szervező Országos Bizottság által összeállított könyvcsomag volt.
-
A Szekszárdhoz, majd Tamásihoz tartozó könyvtár 1954. április 1-től vált önálló községi könyvtárrá. Az épület a Hunyadi téren volt, egy főállású könyvtáros látta el a könyvtári feladatokat. A könyvtár egyetlen helyiségből állt, a terem berendezése szerény volt, egy nagy szekrény, két könyvállvány és kettő asztal az olvasósarokban. 1955 őszén a könyvtárat a nagyobb forgalom, a megnövekedett igények és az állomány elhelyezésének problémái miatt átköltöztették a Dombó Pál utca 3. sz. alatti épületbe. Itt a könyvtár egy kölcsönző helyiséggel és egy raktárral bővült. Az épületben lévő tanácsterem könyvtári olvasóteremként is funkcionált. Az 1958. január 1-jén létesült Járási Könyvtár ebben az épületben kezdte meg működését. Később kibővítve az udvari lakással, többszöri felújítással és átalakítással, egy időre Tolna megye egyik legszebb és legkedvezőbb körülmények között dolgozó járási könyvtára lett. Az olvasás népszerűsítése, a könyvtárak forgalmának növelése érdekében egymást követték az olvasómozgalmak, a könyvtárak közvetlen, direkt propagandamunkával igyekeztek a „kívánatos” olvasólétszámot elérni. Az olvasók száma emelkedett, a beszerzett dokumentumok mennyisége is és az olvasók által kölcsönzött kötetek száma is jelentősen megnőtt.
+
A Szekszárdhoz, majd Tamásihoz tartozó könyvtár '''1954. április 1-től vált önálló községi könyvtár'''rá. Az épület a Hunyadi téren volt, egy főállású könyvtáros látta el a könyvtári feladatokat. A könyvtár egyetlen helyiségből állt, a terem berendezése szerény volt, egy nagy szekrény, két könyvállvány és kettő asztal az olvasósarokban. 1955 őszén a könyvtárat a nagyobb forgalom, a megnövekedett igények és az állomány elhelyezésének problémái miatt átköltöztették a '''Dombó Pál utca 3. sz.''' alatti épületbe. Itt a könyvtár egy kölcsönző helyiséggel és egy raktárral bővült. Az épületben lévő tanácsterem könyvtári olvasóteremként is funkcionált. '''Az 1958. január 1-jén létesült Járási Könyvtár''' ebben az épületben kezdte meg működését. Később kibővítve az udvari lakással, többszöri felújítással és átalakítással, egy időre Tolna megye egyik legszebb és legkedvezőbb körülmények között dolgozó járási könyvtára lett. Az olvasás népszerűsítése, a könyvtárak forgalmának növelése érdekében egymást követték az olvasómozgalmak, a könyvtárak közvetlen, direkt propagandamunkával igyekeztek a „kívánatos” olvasólétszámot elérni. Az olvasók száma emelkedett, a beszerzett dokumentumok mennyisége is és az olvasók által kölcsönzött kötetek száma is jelentősen megnőtt.
-
1963-ban a Járási Könyvtár épületét teljesen felújították, új bútorokkal rendezték be, valamint áttértek az eddigi katalógus alapján történő könyvválasztásról a szabad polcos kölcsönzésre. 1967-ben a gyermekkönyvtár egy másik épületben, az alig 100 m-re lévő Vasutas Művelődési Házban kapott elhelyezést, így a felszabadult területen folyóirat olvasót rendeztek be, 65 féle folyóirattal és napilappal, ez volt a megye első folyóirat-olvasója.
+
1963-ban a Járási Könyvtár épületét teljesen felújították, új bútorokkal rendezték be, valamint áttértek az eddigi katalógus alapján történő könyvválasztásról a szabad polcos kölcsönzésre. '''1967-ben a gyermekkönyvtár''' egy másik épületben, az alig 100 m-re lévő '''Vasutas Művelődési Házban''' kapott elhelyezést, így a felszabadult területen folyóirat olvasót rendeztek be, 65 féle folyóirattal és napilappal, ez volt a megye első folyóirat-olvasója.
-
1970. április 1-jén város lett Dombóvár, a várossá nyilvánított településen a közművelődési intézmények meglehetősen rossz körülmények között működtek, így hamarosan, kihasználva a várossá válás miatti jobb fejlesztési lehetőségeket, 1973-ban tervbe vették az új művelődési ház és könyvtár megépítését. 1979-ben a könyvtár végre beköltözhetett az új, a művelődési házzal közös épületbe. A beköltözést követően a városi könyvtár a művelődési otthon szerves részeként, integrált intézményként működött tovább. Elnevezése a Művelődési Központ és Könyvtár lett. Szabadpolcos kölcsönzőtér, a gyermek és felnőtt részlet együttesen 360 m2 területet kapott. A zeneműtár 20 férőhellyel, négyféle program egyidejű hallgatásával, korszerű technikai berendezéssel 80 m2-es helyiségben működött. A könyvtárhoz tartozik még két kutatószoba, egy feldolgozó helyiség és két kisebb iroda.   
+
'''1970. április 1-jén város lett Dombóvár''', a várossá nyilvánított településen a közművelődési intézmények meglehetősen rossz körülmények között működtek, így hamarosan, kihasználva a várossá válás miatti jobb fejlesztési lehetőségeket, 1973-ban tervbe vették az új művelődési ház és könyvtár megépítését. '''1979-be'''n a könyvtár végre beköltözhetett az '''új, a művelődési házzal közös épület'''be. A beköltözést követően a városi könyvtár a művelődési otthon szerves részeként, integrált intézményként működött tovább. Elnevezése a '''Művelődési Központ és Könyvtár''' lett. Szabadpolcos kölcsönzőtér, a gyermek és felnőtt részlet együttesen 360 m2 területet kapott. A zeneműtár 20 férőhellyel, négyféle program egyidejű hallgatásával, korszerű technikai berendezéssel 80 m2-es helyiségben működött. A könyvtárhoz tartozik még két kutatószoba, egy feldolgozó helyiség és két kisebb iroda.   
Az 1980-as években a kultúra állami támogatása kedvezően változott. Ez a gyűjtemény intenzív fejlesztésére, új típusú dokumentumok beszerzésére adott lehetőséget. Ekkor került sor a zenei állományok kialakítására, a kézikönyvtár kiegészítésére, a többletpéldányok beszerzésére. 1982-ben hozták létre a Közgazdasági és Jogi részleget, 1986-tól kezdte meg a könyvtár videotár kiépítését.
Az 1980-as években a kultúra állami támogatása kedvezően változott. Ez a gyűjtemény intenzív fejlesztésére, új típusú dokumentumok beszerzésére adott lehetőséget. Ekkor került sor a zenei állományok kialakítására, a kézikönyvtár kiegészítésére, a többletpéldányok beszerzésére. 1982-ben hozták létre a Közgazdasági és Jogi részleget, 1986-tól kezdte meg a könyvtár videotár kiépítését.
23. sor: 23. sor:
1992-ben önkormányzati határozat alapján a fenntartó megszüntette az integrációt, ezzel együtt Városi Könyvtár néven intézményt alapított. A szakmai feladatok Dombóvár területére vonatkozóan változatlanok maradtak, viszont a területi munka, a városkörnyéki könyvtárak módszertani segítése az önkormányzati törvényre hivatkozva megszűnt.
1992-ben önkormányzati határozat alapján a fenntartó megszüntette az integrációt, ezzel együtt Városi Könyvtár néven intézményt alapított. A szakmai feladatok Dombóvár területére vonatkozóan változatlanok maradtak, viszont a területi munka, a városkörnyéki könyvtárak módszertani segítése az önkormányzati törvényre hivatkozva megszűnt.
-
A könyvtári munka meghatározó elemei az 1990-es években az alábbiak voltak:
+
'''A könyvtári munka meghatározó elemei az 1990-es években az alábbiak voltak:'''
-
* a pályázati lehetőségek megjelenése, a fejlesztési források önálló megkeresése,
+
* a pályázati lehetőségek megjelenése, a fejlesztési források önálló megkeresése,
-
* a könyvtári munka számítógépesítése, a Textlib program használatának bevezetése és jelentősége,
+
* a könyvtári munka számítógépesítése, a Textlib program használatának bevezetése és jelentősége,
-
* a gyűjtemény összetételének változásai, az új ismerethordozók (CD, CD-ROM, DVD) megjelenése,
+
* a gyűjtemény összetételének változásai, az új ismerethordozók (CD, CD-ROM, DVD) megjelenése,
-
* az Internet, mint információforrás és a tájékoztató munka fontos eszköze.
+
* az Internet, mint információforrás és a tájékoztató munka fontos eszköze.
-
A könyvtár az elmúlt években az alábbi fejlesztéseket valósította meg pályázati forrásokból:
+
'''A könyvtár az elmúlt években az alábbi fejlesztéseket valósította meg pályázati forrásokból:'''
-
* 1987: az első fénymásoló gép beszerzése
+
* 1987: az első fénymásoló gép beszerzése
-
* 1996: könyvtári ellátórendszer kiépítése
+
* 1996: könyvtári ellátórendszer kiépítése
-
* 1998: Art-videotéka létrehozása
+
* 1998: Art-videotéka létrehozása
-
* 1999: telematikai pályázaton technikai eszközök beszerzése
+
* 1999: telematikai pályázaton technikai eszközök beszerzése
-
* 2000: könyvtári állomány számítógépes adatbázisának kiépítése
+
* 2000: könyvtári állomány számítógépes adatbázisának kiépítése
-
* 2001: a zeneműtár technikai eszközeinek korszerűsítése
+
* 2001: a zeneműtár technikai eszközeinek korszerűsítése
-
* 2002: 6 db multimédiás számítógép beszerzése
+
* 2002: 6 db multimédiás számítógép beszerzése
-
* 2002: Európai Unióval kapcsolatos könyvek vásárlása
+
* 2002: Európai Unióval kapcsolatos könyvek vásárlása
-
* 2003: cigány- és németnyelvű állomány bővítése
+
* 2003: cigány- és németnyelvű állomány bővítése
A könyvtári munka számítógépesítése a helyismereti adatbázis kiépítésével kezdődött. Az ISIS30 elnevezésű program kezeli a DOM (helyismereti, közérdekű, közhasznú adatbázist, mely tájékoztatást ad dombóvári személyiségek adatairól, középületekről, műemlékekről, történelmi eseményekről, társadalmi szervezetekről, helyi politikai pártokról, választásokról, önkormányzatról stb.) és a DOMBO elnevezésű, helyismereti cikkbibliográfiai adatbázist, mely Dombóvárról megjelent írásokat tárja fel, függetlenül attól, hogy hol, mikor és mely dokumentumban jelent meg. Az utóbbi időben megnőtt az igény a helyismereti információk iránt, megsokszorozódtak a helyben megjelenő tájékoztató, információs kiadványok, ezek gyűjtése, feltárása, az információk közvetítése a könyvtár kiemelten fontos feladatai közé tartozik. A számítógépesítés a Textlib integrált könyvtárkezelő program 1997. évi beszerzésével folytatódott. A könyvtárban 1998-tól van Internet-csatlakozási lehetőség, 2002-től számítógépen történik a kölcsönzési regisztráció, és a gyűjteményi tájékoztatás.  
A könyvtári munka számítógépesítése a helyismereti adatbázis kiépítésével kezdődött. Az ISIS30 elnevezésű program kezeli a DOM (helyismereti, közérdekű, közhasznú adatbázist, mely tájékoztatást ad dombóvári személyiségek adatairól, középületekről, műemlékekről, történelmi eseményekről, társadalmi szervezetekről, helyi politikai pártokról, választásokról, önkormányzatról stb.) és a DOMBO elnevezésű, helyismereti cikkbibliográfiai adatbázist, mely Dombóvárról megjelent írásokat tárja fel, függetlenül attól, hogy hol, mikor és mely dokumentumban jelent meg. Az utóbbi időben megnőtt az igény a helyismereti információk iránt, megsokszorozódtak a helyben megjelenő tájékoztató, információs kiadványok, ezek gyűjtése, feltárása, az információk közvetítése a könyvtár kiemelten fontos feladatai közé tartozik. A számítógépesítés a Textlib integrált könyvtárkezelő program 1997. évi beszerzésével folytatódott. A könyvtárban 1998-tól van Internet-csatlakozási lehetőség, 2002-től számítógépen történik a kölcsönzési regisztráció, és a gyűjteményi tájékoztatás.  
64. sor: 64. sor:
*[[GYIK]] - Válaszok gyakran ismétlődő kérdésekre
*[[GYIK]] - Válaszok gyakran ismétlődő kérdésekre
-
== Külső hivatkozások honlapokra, weboldalakra ==
+
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.vkd.hu// Városi Könyvtár (Dombóvár)]
*[http://www.vkd.hu// Városi Könyvtár (Dombóvár)]
*[http://www.muzeumdombovar.fw.hu/ Helytörténeti Gyűjtemény]
*[http://www.muzeumdombovar.fw.hu/ Helytörténeti Gyűjtemény]

A lap 2011. október 4., 04:59-kori változata

Gül Baba türbéje
Gül Baba türbéje
Gül Baba türbéje

Tartalomjegyzék

Dombóvár könyvtárkultúrájának rövid története

Dombóvár könyvtári múltját kutatva dokumentált adatokat az 1900-as évek elejéről találunk. Különböző egyesületek, egyletek, népkönyvtárak, iskolai könyvtárak létesítéséről és működéséről tájékoztat a korabeli helyi sajtó és a Könyvtári Minerva c. kiadvány idevonatkozó kötete. A két világháború közötti időben a különböző olvasókörök, az ipartestületi könyvtár, a két középiskola könyvtára, a Mozdonyvezetők Otthonának, és a Fűtők Otthonának könyvtára biztosított könyvkölcsönzési lehetőséget a dombóváriak számára.

A kiskönyvtárak gyűjteménye a háborús évek alatt többségében szétszóródott, elkallódott. Az 1945 utáni időkben, több-kevesebb sikerrel próbálták megmenteni a még fellelhető könyvtári gyűjteményeket, megőrizni, amit akkor erre alkalmasnak találtak. Elenyésző részük a szerveződő népkönyvtárak gyűjteményébe került. A Dombóváron 1947-ben létrehozott népkönyvtár gyűjteményének alapja a Népkönyvtárakat szervező Országos Bizottság által összeállított könyvcsomag volt.

A Szekszárdhoz, majd Tamásihoz tartozó könyvtár 1954. április 1-től vált önálló községi könyvtárrá. Az épület a Hunyadi téren volt, egy főállású könyvtáros látta el a könyvtári feladatokat. A könyvtár egyetlen helyiségből állt, a terem berendezése szerény volt, egy nagy szekrény, két könyvállvány és kettő asztal az olvasósarokban. 1955 őszén a könyvtárat a nagyobb forgalom, a megnövekedett igények és az állomány elhelyezésének problémái miatt átköltöztették a Dombó Pál utca 3. sz. alatti épületbe. Itt a könyvtár egy kölcsönző helyiséggel és egy raktárral bővült. Az épületben lévő tanácsterem könyvtári olvasóteremként is funkcionált. Az 1958. január 1-jén létesült Járási Könyvtár ebben az épületben kezdte meg működését. Később kibővítve az udvari lakással, többszöri felújítással és átalakítással, egy időre Tolna megye egyik legszebb és legkedvezőbb körülmények között dolgozó járási könyvtára lett. Az olvasás népszerűsítése, a könyvtárak forgalmának növelése érdekében egymást követték az olvasómozgalmak, a könyvtárak közvetlen, direkt propagandamunkával igyekeztek a „kívánatos” olvasólétszámot elérni. Az olvasók száma emelkedett, a beszerzett dokumentumok mennyisége is és az olvasók által kölcsönzött kötetek száma is jelentősen megnőtt.

1963-ban a Járási Könyvtár épületét teljesen felújították, új bútorokkal rendezték be, valamint áttértek az eddigi katalógus alapján történő könyvválasztásról a szabad polcos kölcsönzésre. 1967-ben a gyermekkönyvtár egy másik épületben, az alig 100 m-re lévő Vasutas Művelődési Házban kapott elhelyezést, így a felszabadult területen folyóirat olvasót rendeztek be, 65 féle folyóirattal és napilappal, ez volt a megye első folyóirat-olvasója.

1970. április 1-jén város lett Dombóvár, a várossá nyilvánított településen a közművelődési intézmények meglehetősen rossz körülmények között működtek, így hamarosan, kihasználva a várossá válás miatti jobb fejlesztési lehetőségeket, 1973-ban tervbe vették az új művelődési ház és könyvtár megépítését. 1979-ben a könyvtár végre beköltözhetett az új, a művelődési házzal közös épületbe. A beköltözést követően a városi könyvtár a művelődési otthon szerves részeként, integrált intézményként működött tovább. Elnevezése a Művelődési Központ és Könyvtár lett. Szabadpolcos kölcsönzőtér, a gyermek és felnőtt részlet együttesen 360 m2 területet kapott. A zeneműtár 20 férőhellyel, négyféle program egyidejű hallgatásával, korszerű technikai berendezéssel 80 m2-es helyiségben működött. A könyvtárhoz tartozik még két kutatószoba, egy feldolgozó helyiség és két kisebb iroda.

Az 1980-as években a kultúra állami támogatása kedvezően változott. Ez a gyűjtemény intenzív fejlesztésére, új típusú dokumentumok beszerzésére adott lehetőséget. Ekkor került sor a zenei állományok kialakítására, a kézikönyvtár kiegészítésére, a többletpéldányok beszerzésére. 1982-ben hozták létre a Közgazdasági és Jogi részleget, 1986-tól kezdte meg a könyvtár videotár kiépítését.

Az 1980-as évek közepétől a könyvtár szociális funkciója erősödni látszik. Ekkor szerveződött meg a könyvtárban az öregek, betegek és a mozgássérültek könyvvel való ellátása, a könyvek házhoz szállítása. Ekkor kezdődött a hangos könyvek gyűjtése, melyeket igény szerint lejátszó készülékkel együtt lehetett kölcsönözni. Ekkor létesült a Szociális Otthonban, a gunarasi részlegben letéti könyvtár. Az 1989-ben és 1990-ben szervezett olvasó- és életmód tábor cigány származású tanulók részére szintén a szociális irányultság, a közös munka jegyében valósult meg.

1992-ben önkormányzati határozat alapján a fenntartó megszüntette az integrációt, ezzel együtt Városi Könyvtár néven intézményt alapított. A szakmai feladatok Dombóvár területére vonatkozóan változatlanok maradtak, viszont a területi munka, a városkörnyéki könyvtárak módszertani segítése az önkormányzati törvényre hivatkozva megszűnt.

A könyvtári munka meghatározó elemei az 1990-es években az alábbiak voltak:

  • a pályázati lehetőségek megjelenése, a fejlesztési források önálló megkeresése,
  • a könyvtári munka számítógépesítése, a Textlib program használatának bevezetése és jelentősége,
  • a gyűjtemény összetételének változásai, az új ismerethordozók (CD, CD-ROM, DVD) megjelenése,
  • az Internet, mint információforrás és a tájékoztató munka fontos eszköze.

A könyvtár az elmúlt években az alábbi fejlesztéseket valósította meg pályázati forrásokból:

  • 1987: az első fénymásoló gép beszerzése
  • 1996: könyvtári ellátórendszer kiépítése
  • 1998: Art-videotéka létrehozása
  • 1999: telematikai pályázaton technikai eszközök beszerzése
  • 2000: könyvtári állomány számítógépes adatbázisának kiépítése
  • 2001: a zeneműtár technikai eszközeinek korszerűsítése
  • 2002: 6 db multimédiás számítógép beszerzése
  • 2002: Európai Unióval kapcsolatos könyvek vásárlása
  • 2003: cigány- és németnyelvű állomány bővítése

A könyvtári munka számítógépesítése a helyismereti adatbázis kiépítésével kezdődött. Az ISIS30 elnevezésű program kezeli a DOM (helyismereti, közérdekű, közhasznú adatbázist, mely tájékoztatást ad dombóvári személyiségek adatairól, középületekről, műemlékekről, történelmi eseményekről, társadalmi szervezetekről, helyi politikai pártokról, választásokról, önkormányzatról stb.) és a DOMBO elnevezésű, helyismereti cikkbibliográfiai adatbázist, mely Dombóvárról megjelent írásokat tárja fel, függetlenül attól, hogy hol, mikor és mely dokumentumban jelent meg. Az utóbbi időben megnőtt az igény a helyismereti információk iránt, megsokszorozódtak a helyben megjelenő tájékoztató, információs kiadványok, ezek gyűjtése, feltárása, az információk közvetítése a könyvtár kiemelten fontos feladatai közé tartozik. A számítógépesítés a Textlib integrált könyvtárkezelő program 1997. évi beszerzésével folytatódott. A könyvtárban 1998-tól van Internet-csatlakozási lehetőség, 2002-től számítógépen történik a kölcsönzési regisztráció, és a gyűjteményi tájékoztatás.

A Városi Könyvtár funkciója, a város életében betöltött szerepe, a szolgáltatások mennyisége és minősége az elmúlt 50 év alatt sokat változott. Összességében az olvasói igényekre jobban koncentráló, és az információk sokkal szélesebb körű, gyorsabb megszerzésére és közvetítésére törekvő könyvtárrá vált. A könyvtár 2003-ban „Küldetés-nyilatkozatot” fogalmazott meg, mely így hangzik: „A könyvtár küldetése, hogy a nyomtatott, az elektronikus dokumentumok és az Internet elérhetőséggel biztosítsa mindenki számára az információhoz való szabad hozzáférést, szellemi otthont nyújtson az emberek életen át tartó tanulásához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez járuljon hozzá.”

Információk zarándokoknak

A dombóvári Városi Könyvtárba 2011. október 3-án 13.30 órára érkeznek a zarándokok a Sásdi ÁMK Városi Könyvtára és Művelődési Központjából. Az új könyvtárépület és a Helytörténeti gyűjtemény bemutatása után "zsíroskenyér party" várja a zarándokokat. A zarándokok másnap - 2011. október 4-én - 9 órakor indulnak tovább a kocsolai Községi Könyvtárba.

A II. Könyvtárút részletes programja

Lásd még

Külső hivatkozások

Személyes eszközök