Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

A Konyvtarut wikiből

A lap jelenlegi, 2010. október 11., 17:43-kori változata

Ásotthalom rövid története

Ásotthalom község Szeged várostól 33 km-re délnyugatra helyezkedik el a Duna-Tisza folyók közti homokvidéken, a Homokhátság Kistérségben. Szeged vonzáskörzetének egyik legnagyobb kiterjedésű tanyás települése. A falu 1950-ben lett önálló község. Szeged határából, azon belül a régi Átokháza Kapitányság és Királyhalom Kapitányság egy részébõl alapították. A terület azonban hosszú idő óta lakott. Bizonyos, hogy a törökök elõtt több kisebb falu is virágzott a térségben. Az 1800-as években indult meg a tanyavilág kialakulása ezen a területen. Ekkor Szeged városától előbb szabad foglalással, majd bérbevétellel /árenda/ kapták meg a földeket az első lakók. 1855-ben a város a területen egy tanyát épített az igazgatási teendők ellátására, amit a helyiek Várostanyának neveztek. Ez a tanya lett a későbbi belterület magva és a település névadója egy idõben. 1883-ban létesült az Erdőőri Szakiskola a Város Tanyájának közelében, amelyet ebben az évben maga I. Ferenc József császár is megtekintett. 1896-ban épült föl az orvosi lakás, majd 1927-ben adták át a keskeny nyomtávú vasutat /kisvasút/, amely a tanyákat kötötte össze Szeged várossal. 1928-ban épült a plébánialak. A település kialakulásában nagyon fontos, hogy 1930-ban felszentelték a római katolikus templomot.

A hatalmas kiterjedésű tanyavilágban az elemi iskolák eleinte módosabb gazdák házaiban kaptak helyet, majd a város tanyai iskolákat épített fel. A két világháború között kilenc Klebelsberg-féle tanyai iskolát adtak át.

A gazdaság meghatározó ágazata a mezőgazdaság. Fő termények: szőlő, gyümölcs, zöldségfélék, közülük különlegesség a spárga. Jelentős gazdasági ágazata az erdőgazdaság, amelyhez többek között az Ásotthalmi Emlékerdő tartozik. Ezt a több mint 17 hektár fehér és szürke nyáras ligeterdőt Kiss Ferenc (1860-1952) erdőmérnök kezdeményezésére, ősi állapotban őrizték meg. A település fejlődésének új lehetőségét kínálja földrajzi helyzete, amely egy új határátkelõhely megnyitását biztosíthatja.

A község lakossága 2009-ben 4063 fõ, területe 12.254 ha.

== Az Ásotthalmi Községi Könyvtár rövid története

1924-ben alapították a Királyhalmi Népkör Könyvtárát, ez volt a későbbi közművelődési könyvtár elődje. A Községi Könyvtár 1952-ben kezdte meg működését tiszteletdíjas /tehát nem főállású/ könyvtárosok vezetésével. A könyvtár először az ásotthalmi Művelődési Ház egy kisebb, mindössze 36 m2-es helyiségében kapott helyet, állandóan bõvülõ könyvállománnyal. 1963-ban a könyvtár vezetésével főállású munkatársat bíztak meg, illetve a Községi Könyvtár önálló intézményként működött tovább. 1972-ben a Művelődési Minisztérium pályázatot írt ki Petőfi-emlékkönyvtárak létrehozására. Az akkori Községi Tanács megpályázta a lehetőséget a könyvtár új épületbe költöztetéséhez. 1974. augusztus 18-án került átadásra a Művelõdési Minisztériumtól kapott támogatásból és a település lakóinak összefogásából felépült, jelenleg is használt világos, modern épület. Ekkor helyezték el az intézmény külső falán Borsos Miklós szobrászmûvész Petõfi Sándort ábrázoló rézdomborművét. 1996-ban az intézmény elveszítette önállóságát és az Ásotthalmi Általános Iskola szervezetébe tagozódott be. 2000-ben az Általános Iskolától a Művelődési Ház-hoz csatolták a könyvtárat, ekkor jött létre az azóta is ezen a néven működő Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár, melynek egyik telephelye a Béke u. 12. sz. alatt a Községi Könyvtár. A könyvtár a 2000-es években jelentős mértékű informatikai fejlődésen ment keresztül, köszönhetően az eMagyaroszág és KIHOP pályázatoknak. Mára már 4 számítógépet és egy multifunkcionális nyomtatót használhatnak az olvasók, illetve a könyvtáros munkáját megkönnyíti egy korszerű számítógép. Fontos lépés volt a könyvtári integrált számítógépes rendszer, a SZIRÉN beszerzése és a cédulakatalógusok adatainak bevitele a számítógépes rendszerbe.

Kapcsolódó irodalom:

Átokházától Ásotthalomig. Fejezetek a község történetéből és népéletéből. Szerk. Juhász Antal, Szécsy György. Ásotthalom : Ásotthalom Község Tanácsa, 1970.

Ásotthalom krónikája. Szerk. Arany József. Ásotthalom : Ásotthalom Község Önkormányzata, 2008.