Papkeszi
A Konyvtarut wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „== A település története == Papkeszi Veszprém megyében, a megyeszékhelytől 17 km-re, a Séd-patak melletti síkságon fekszik. Berhida, Kenese, Litér, Vilonya é…”) |
|||
| (Egy közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Papkeszi nevét úgy kapta, hogy a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév „keszi” utótagját, a „Pap” előtag első birtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben először 1082-ben tűnik fel Kezwy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek. | Papkeszi nevét úgy kapta, hogy a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév „keszi” utótagját, a „Pap” előtag első birtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben először 1082-ben tűnik fel Kezwy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek. | ||
| - | A XVI. században portáinak felét fölégette a török. Később Palotához tartozott. A török, a palotai vár, később a Zichy család adóztatásai miatt elnéptelenedett. 1848 előtt a lakosság túlnyomó többsége földművelő, a kézművesek száma elenyésző. Századunkban határán több nagybirtokos osztozott, ekkor már 900-nál többen lakták. A környék gyárainak felépülése után dinamikusan növekedett a lakók száma. 1936-ban létesült a Colorchémia gyár, majd az ott dolgozó munkásság elhelyezésére lakótelep épült. A II. világháború befejezése után felosztották a nagybirtokokat az egykori cselédek, nincstelenek és kisparasztok között. A földreformkor minden cseléd házhelyet kapott. Ezek beépítésével kétszeresére nőtt a község. Fejlődése a mezőgazdaság átszervezése után meggyorsult. Korábban a szarvasmarha-, sertés- és juhtartásról volt nevezetes, de elterjedt a méhészet is. Először 1951-ben alakult TSZ, főként a beszolgáltatási kényszer elől történő menekülés következtében. 1959-60-ban Egyetértés néven hoztak létre közös gazdaságot. A juhtelep, a sertéstartás, a takarmánykeverő és a baromfitelep, valamint a járműszerviz, gépudvar sok embert foglalkoztatott. A rendszerváltást követően, a kárpótlás és a privatizáció következtében átalakult a falu gazdasági szerkezete. | + | [[Fájl:papkeszi_latkep.jpg|bélyegkép|Papkeszi látképe]]A XVI. században portáinak felét fölégette a török. Később Palotához tartozott. A török, a palotai vár, később a Zichy család adóztatásai miatt elnéptelenedett. 1848 előtt a lakosság túlnyomó többsége földművelő, a kézművesek száma elenyésző. Századunkban határán több nagybirtokos osztozott, ekkor már 900-nál többen lakták. A környék gyárainak felépülése után dinamikusan növekedett a lakók száma. 1936-ban létesült a Colorchémia gyár, majd az ott dolgozó munkásság elhelyezésére lakótelep épült. A II. világháború befejezése után felosztották a nagybirtokokat az egykori cselédek, nincstelenek és kisparasztok között. A földreformkor minden cseléd házhelyet kapott. Ezek beépítésével kétszeresére nőtt a község. Fejlődése a mezőgazdaság átszervezése után meggyorsult. Korábban a szarvasmarha-, sertés- és juhtartásról volt nevezetes, de elterjedt a méhészet is. Először 1951-ben alakult TSZ, főként a beszolgáltatási kényszer elől történő menekülés következtében. 1959-60-ban Egyetértés néven hoztak létre közös gazdaságot. A juhtelep, a sertéstartás, a takarmánykeverő és a baromfitelep, valamint a járműszerviz, gépudvar sok embert foglalkoztatott. A rendszerváltást követően, a kárpótlás és a privatizáció következtében napjainkra átalakult a falu gazdasági szerkezete. |
| - | + | ||
== Kultúra és közösségi élet == | == Kultúra és közösségi élet == | ||
Papkeszi Községi Önkormányzat a község lakossága részére Papkeszin és Colorchemia lakótelepen művelődései házat tart fenn, ahol helyet kapott a könyvtár, valamint a civil szervezetek. | Papkeszi Községi Önkormányzat a község lakossága részére Papkeszin és Colorchemia lakótelepen művelődései házat tart fenn, ahol helyet kapott a könyvtár, valamint a civil szervezetek. | ||
| - | + | Papkeszin hagyománynak örvend az Őszirózsa Nyugdíjas Klub, a Sorstárs Népdalkör, s már működik amatőr színjátszó csoport is. A falu kézműves mesterekben is gazdag, él itt egyedi gitárkészítő mester, valamint autodidakta festők. Népszerű program a júniusi Bocskai Napok, valamint a szomszédos települések kulturális seregszemléje, a Szomszédolás. | |
| - | + | ||
== Látnivalók zarándokoknak == | == Látnivalók zarándokoknak == | ||
| - | *A református templom a település legrégebbi építménye, mely mai formáját 1896-ban, a millennium évében nyerte el. A templom mellett lévő lelkészlak története valószínűleg a templomhoz kötődik. | + | *[[Fájl:papkeszi_reformatus_templom.jpg|bélyegkép|Református templom Papkesziben]]A református templom a település legrégebbi építménye, mely mai formáját 1896-ban, a millennium évében nyerte el. A templom mellett lévő lelkészlak története valószínűleg a templomhoz kötődik. |
*Az I. világháború hőseinek emlékére 22 diófát ültettek, majd 1936-ban impozáns hősi emlékművet avattak fel a templomkertben. | *Az I. világháború hőseinek emlékére 22 diófát ültettek, majd 1936-ban impozáns hősi emlékművet avattak fel a templomkertben. | ||
A lap jelenlegi, 2011. szeptember 30., 15:17-kori változata
Tartalomjegyzék |
A település története
Papkeszi Veszprém megyében, a megyeszékhelytől 17 km-re, a Séd-patak melletti síkságon fekszik. Berhida, Kenese, Litér, Vilonya és Királyszentistván övezi.
Papkeszi határában az ásatások gazdag leletanyagot tártak fel, az 1950-60-as években őskori cserepek, kora bronzkori edénytöredékek, római bronzpénzek, középkori ékszerek és használati tárgyak kerültek elő. A leletanyagok tanulsága szerint igen korai település, bár a hivatalos iratok csak az Árpád-kortól említik.
Papkeszi nevét úgy kapta, hogy a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév „keszi” utótagját, a „Pap” előtag első birtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben először 1082-ben tűnik fel Kezwy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek.
Kultúra és közösségi élet
Papkeszi Községi Önkormányzat a község lakossága részére Papkeszin és Colorchemia lakótelepen művelődései házat tart fenn, ahol helyet kapott a könyvtár, valamint a civil szervezetek.
Papkeszin hagyománynak örvend az Őszirózsa Nyugdíjas Klub, a Sorstárs Népdalkör, s már működik amatőr színjátszó csoport is. A falu kézműves mesterekben is gazdag, él itt egyedi gitárkészítő mester, valamint autodidakta festők. Népszerű program a júniusi Bocskai Napok, valamint a szomszédos települések kulturális seregszemléje, a Szomszédolás.
Látnivalók zarándokoknak
- A református templom a település legrégebbi építménye, mely mai formáját 1896-ban, a millennium évében nyerte el. A templom mellett lévő lelkészlak története valószínűleg a templomhoz kötődik.
Református templom Papkesziben
- Az I. világháború hőseinek emlékére 22 diófát ültettek, majd 1936-ban impozáns hősi emlékművet avattak fel a templomkertben.
