Domaszék

A Konyvtarut wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Csandi (vitalap | szerkesztései) 2010. szeptember 27., 20:17-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék

A település története

Domaszék Szeged és Mórahalom között, az 55-ös út mentén elterülő település, több mint 4000 lakossal, kiterjedt tanyavilággal.
Már a kőkorszakban is élt itt vadászó, pattintott kőeszközöket használó nép. Az i.e. III. évezred vége felé a Fekete-tenger mellékéről elindult nép telepedett itt meg, mely halottait gödörbe temette, és a gödör fölé halmot emelt. Az ő emléküket őrzi a település határában lévő Kunhalom és Bojárhalom.
Időszámításunk kezdetéből hatalmas szarmata település maradványai kerültek elő, valamint az V. századtól itt élt gepidáktól, hunoktól és avaroktól is kerültek napvilágra tárgyi emlékek. A Bojárhalom határrészen talált nagyasszony sírja a honfoglalás kori leletek közül a leggazdagabb.
Kunhalom környékén a XIII.-XIV. századból való Árpád-kori település nyomaira bukkantak, mely valószínűleg a tatárjárás áldozata lett.
A XVI.-XIIII. századi emlékek már a tanyásodás kezdeteinek nyomait őrzik, mely tanyásodás Domaszék tulajdonképpeni történetének eredetét jelenti.
A szegediek legkorábban Domaszék homokját „szállják” meg. Kezdetben a pásztorok szállásai voltak itt. Az 1522. évi tizedlajstromban szerepel a Doma család, Gregorius Doma, Bernardus Doma, később a Szent Antal Társulat anyakönyvében Susanna Dománé. E tősgyökeres, később azonban kihalt szegedi családról, mely jószágtartással és talán tőzsérséggel (marhakereskedéssel) is foglalkozott, kapta községünk a nevét.
Két 1700-as évekből való forrás mint „Doma homokja”említi településünket, majd a terület birkalegelőül szolgáló szikes, tavas részét „Domaszék” néven emlegették.
A XIX. század végén bukkan föl a „Doma-högy” helynév, mely az egykori birkalegelőn telepített szőlőhegyet jelöli.
A római idők óta itt vezetett keresztül a Tiszántúlról Velencébe irányuló marhahajtás legfontosabb útvonala.
A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején sok szegedinek nyújtottak menedéket az itt lévő tanyák.
Az 1800-as évek végétől Feketeszél és Domaszék kapitányság néven szerepel e terület, majd 1952-től lesz önálló település Domaszék néven.
A belterület (falu) az 1960-as évektől fejlődött nagyobb ütemben, miután felépült a Község Háza, a Posta, az Orvosi Rendelő, a Vendéglő és az Általános Iskola.
A Szőlőfürt Szakszövetkezet megszűnéséig sok domaszékinek adott munkát. A település lakosainak nagy része ma is a mezőgazdaságból él.
Elsősorban zöldségtermesztésből, fő termény a sárgarépa, a gyümölcsök közül pedig az őszibarack.

Fő kulturális rendezvények:

-július közepén: Falunap és Sárgarépa Fesztivál
-november közepén: Böllér-nap és Katalin-bál

Forrás:
Bálint Ibolya: Doma homokján : Fejezetek Domaszék történetéből (a kezdetektől 2000-ig). - Domaszék : Önkormányzat, 2001.

Lásd még

Domaszék-Röszke ÁMK Könyvtára

== Külső hivatkozások ==

További információk Domaszékről
Térkép
Domaszék hivatalos honlapja
Domaszékről a Wikipédiában
Domaszék turisztikai kincsei
Homokország.hu - Domaszék és a Homokhátság kistérségi települései
Rózsakert Vendéglő
Szálláslehetőségek

Testvértelepülések

Királyhalom, vagy Bácsszőlős
Wolbrom
Lövéte

Kapcsolódó irodalom

Bálint Ibolya: Doma homokján : Fejezetek Domaszék történetéből (a kezdetektől 2000-ig). - Domaszék : Önkormányzat, 2001.
Bálint Ibolya: Oltárkő a katedrán : Újabb fejezetek Domaszék történetéből (iskolák, könyvtár, művelődési otthon, templomok, egészségügy). - Domaszék : Önkormányzat, 2004.
Bálint Ibolya: Tanúk az út mentén  : Domaszék szakrális kisemlékeiről (viharharangok és keresztek). - 2008.
Domaszéki hírmondó : a községi Polgármesteri Hivatal lapja. - Domaszék : Polgármesteri Hivatal, 1991-től
Duró Annamária: domaszéki tanyavilág társadalomföldrajzi vizsgálata. - Budapest : MM Tudszerv. és Informatikai Int., 1985.
Nagyító : középiskolások iskolán kívüli képzése (szerk. Gesztes Olympia, Vikor Csaba ; ill. Gyenes Krisztina). - Szeged : Pax Christi, 1999.
Szeged m. j. város, Kiskundorozsma, Tápé, Szőreg, Gyálarét, Domaszék községek általános rendezési terve. - Szeged : Szegedi Tervező Vállalat, 1966.
Véghné Varga Izabella: A domaszéki Nagyszéksóstó mikrovegetációjának vizsgálata. - Szeged : Tanárképző Főiskola, 1963.

Személyes eszközök