Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház

A Konyvtarut wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Vtzsuzsa (vitalap | szerkesztései) 2012. szeptember 24., 15:00-kor történt szerkesztése után volt.
Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház
Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház
Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház (felnőttkönyvtár)
Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház
Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház (gyermekkönyvtár)
Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház
Fájl:Devecser08.jpg
Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház

Tartalomjegyzék

Alapadatok

Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház
8460 Devecser, Petőfi tér 5.
Igazgató: Cseh Tiborné
Tel.: 88/514-620 Fax: 88/223-408
E-mail: konyvtar@vkdevecser.hu
Honlap: http://www.vkdevecser.hu

A könyvtár bemutatása

Az 1952-es alapítású Devecseri Városi Könyvtár közel 70 ezer kötetes állományával, kb. 100-féle folyóiratával áll a kisváros és a Somló-környéke olvasói rendelkezésére. A könyvtár felvállalja a térségben élők közhasznú információkkal való ellátását, valamint az elektronikus közigazgatásban való részvétel biztosítását, ennek jegyében e-Magyarország Pontként is működik.

A könyvtár 1977 óta végez a környező településeken könyvellátást, napjainkban 3 kistérséghez – a Somló Környéki Többcélú Kistérségi Társuláshoz, a Sümegi Kistérségi Többcélú Társuláshoz és az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társuláshoz – tartozó 38 falu könyvtárát gondozza mozgókönyvtári ellátás keretében. Könyvtárunk 2008 óta a városi Művelődési Házzal összevont intézményként működik.

A Devecseri Városi Könyvtár 1986. szeptember 12-e óta működik a kisváros legszebb, legreprezentatívabb épületében, a volt Esterházy-kastélyban.

A kastélyt Devecseri Csoron András a mohácsi vész körüli években építtette, melyet ekkor a belső udvar körül tornyos, bástyás falak védtek és a Torna patakból táplált vizesárok vette körül. Csoron András – kinek életében a kastély már a végvárak közé tartozott – a kastélyban hunyt el 1551-ben, vagyonát egyetlen, János nevű fia örökölte, aki már nem Devecserben élt. Birtokait két leánya örökölte. Devecser Margit nevű lányáé és annak férjéé Nádasdy Kristófé lett. 1626-ban Esterházy Miklós szerezte meg a birtokot, de hamarosan zálogba adta. A család csak 1650-ben váltotta vissza. A kastély ekkor Esterházy Ferenc birtokába került. Az ő utódai birtokolták a 20. század közepéig. A kastély a Rákóczi-szabadságharc éveiben csekély szerepet játszott. 1705-től 1709-ig Esterházy Antal kuruc generális egyik székhelye volt. Az épületről 1718 körül még azt írták, hogy elegáns, a század közepére azonban nagyon is elhanyagolt állapotba került, uradalmi magtárnak használták. Az 1760-as évekig abban a formában állt, ahogyan 1526 körül megépítették. A XVII. század végén vagy a XVIII. század első felében valamilyen, ismeretlen indokú átépítés történt.

A XVIII. század végére mindennek ellenére az épületek már nagyon rossz állapotban voltak. Újjáépítésére több terv készült, a megvalósult terv – amelynek a főépület a mostani alakját köszönheti – a pozsonyi német Georg Karl Zillach építész műve lett, akinek rajzai 1945 előtt, a háború végén elpusztult pápai Esterházy levéltárban még láthatóak voltak. Az építkezés az 1790-es évek elején történt. A főépület átépítése mellett ekkor készült a mai barokk főkapu. A 18. század végén a kastélytól keletre elterülő tó vizét lecsapolták, helyére parkot telepítettek. 1790-től megközelítően egy évszázadig maradt változatlan formában a kastély. Rómer Flóris „A Bakony” című 1860-ban megjelent könyve alapján a főépületet akkor ismét magtárnak használták, a melléképületekben a járási hivatalok székeltek.

A pápai Esterházy grófok ezt követően újra átépíttették az egész épületegyüttest. Az építkezés tervezője Voyta Adolf pápai építész volt. Időpontja és körülménye nem ismert. A főépületben ekkor készültek a faragott famennyezetek és a második emeletre vezető falépcső, az összes ajtó és ablak. A nagyterem késő reneszánsz kandallóját az udvarban levő díszkúttal együtt – ez ma másolatban látható, eredetijét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi – Velencében vásárolták, mindkettő késői reneszánsz stílusú. Az ettől kezdve itt lakó Esterházyak belső személyzete számára alakították ki a melléképületeket, a barokk kapu és az egykori kaputorony maradványa közé új földszintes épületet emeltek. A keleti oldalra gótizáló kápolnát építettek.

A második világháború utáni években, amikor a kastély teljes berendezése eltűnt, az épületek egy ideig üresen álltak, majd a járási hivatalok költöztek be. Azok Ajkára való átkerülését követően az első elképzelés szerinti megyei továbbképző központ nem valósult meg. Új meggondolások alapján szociális otthon létesítését határozták el az illetékesek. A tervezés során bebizonyosodott, hogy sem a főépület, sem a melléképületek nem alkalmasak erre, így a műemléki hatóság akkori vezetőinek hozzájárulásával az udvar északkeleti sarkába új épületet emeltek, lebontva a kápolnát és az ahhoz vezető átjárót. Így elvágta a kastélyt parkjától, amellyel pedig eredetileg egységet alkotott. A kastély főépületében kapott helyet a könyvtár. Átalakításokat végeztek, így került helyreállításra az első emeleten a két kőből faragott reneszánsz ajtókeret, így került vissza eredeti helyére az egyik szépen faragott kandalló. Egy töredékeiből összerakott ablakkeretet is sikerült bemutatni az egyik terem falába beépítve. Említésre méltók még a pince hatalmas dongaboltozatú terei is.

A III. Könyvtárút devecseri programja

A Könyvtárút helyi programját nagyban meghatározzák a várost két éve ért vörösiszap-katasztrófa emlékére rendezett Emlékezés Napja eseményei.

A Magyarpolányból érkező csapat 2012. október 4-én, szerdán 12 óra körül érkezik hozzánk. Rövid könyvtárbemutatás során megismerhetik vendégeink a kastély és a város történetét, egyben a könyvtár egyes tereit és munkatársainkat. A Kastélygalériában megtekinthetik Dénes György fotóin keresztül Turi Attila, Ybl-díjas építész alkotásait és hallgatóinak munkáit a „Megvalósult álmok/Kézzelfogható álmok” című kiállításon. Ezt követően a Rotary-házban a „Devecseri Újjászületés”, „A haza hozott Somló” és a „Devecser, a Somló fővárosa” című kiállításban gyönyörködhetnek látogatóink. 13 órától a könyvtárban tájékoztató előadások, játékos vetélkedők és bemutatók keretében ismerhetik meg a Katasztrófavédelem barátságos arcát a „Katasztrófavédelem a mindennapokban” elnevezésű programon. 14 órától az „Újra miénk itt a tér!” című fotó- és rajzkiállítás megnyitóján vehetnek részt vendégeink. A kulturális zarándoklat zárásaként a Római Katolikus Templomban magyarpolányi zarándoktársainknak bemutatjuk a Szent Erzsébet kiállítást.

Látnivalók Devecserben és környékén

Személyes eszközök