Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ - Baja
A Konyvtarut wikiből
Tartalomjegyzék |
A könyvtár rövid története
A bajai Ady Endre Városi Könyvtár - ahol Ady 1917-ben Szentpétervárott nyomott francia nyelvű Bibliáját is őrzik - a világon egyedülálló módon, egy későklasszicista zsinagógában és a mellette lévő volt zsidó iskolában és hitközségi székházban működik.
A könyvtár létrejötte előtt Baján számos könyvtár, illetve könyvtári funkciót ellátó olvasóegylet működött részben egyházi, részben világi tulajdonban. A Türr István Múzeumnak kezdettől volt kézikönyvtára, melynek állománya 1945-ben 5.800 kötetből állt. 1947-ben a múzeum vezetésével dr. Takáts Endre bajai főlevéltárost bízták meg, aki a könyvtár állományát 22.481 kötetre gyarapította. Megszerezte a Városi Közigazgatási Könyvtárat, a volt Nemzeti Kaszinó könyvtárát, a veszélyeztetett magángyűjtemények miniszteri biztosa révén a Hadik-Barkóczy grófok, gróf Zichy György könyvtárát és a bajai polgároktól is vásárolt könyveket.
A szerzeményezés eredményeként a bajai könyvtár kiemelt közkönyvtárként van számon tartva az országban. Az 1948-ban megalakított közkönyvtárat, 1950-ben választották le a múzeumról. Az évtizedek során több helyet is kinőtt, ezért a város folyamatosan igyekezett megfelelő elhelyezési lehetőséget találni. Jó megoldásnak kínálkozott a Zsinagóga helyreállítása és könyvtárrá alakítása. A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és felavatására 1845-ben került sor, ekkor avattak Magyarországon először magyar nyelvű avatóbeszéddel zsinagógát. A 19. század közepén az ország legnagyobb méretű zsinagógája volt.
A II. világháború éveiben a bajai zsidóság nagy részét elhurcolták és kivégezték. A megmaradott mintegy 300 fő az áldozatok emlékére, a Zsinagóga udvarán emlékhelyet létesített, ahol a márványtáblákon több mint ezer név szerepel. Miután anyagi erejükből a templom felújítására már nem futotta, a 1970-es években eladták a városnak.
Az 1982-ben kezdődött felújítási - és átalakítási - munkálatok után 1985. október 22-én került sor a Könyvtár megnyitására. A könyvtárban végzett munkálatokért a tervező Tornai Endre, Ybl-díjat kapott. 1993. december 1-én a Zsinagóga mellett - a volt zsidó Hitközségi székházban - a Gyermekkönyvtár hivatalos átadása volt.
Érdekességek, látnivalók a könyvtárban
- Épületegyüttes - A környező házak közül kiemelkedő épület utcai homlokzatán, "Egyedül az Istennek" magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja". A belső teret a kétoldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frizének felirata héber betûs, fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam". Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.
- Ősnyomtatványok,antikvák, régi muzeális értékű könyvek.
- A frigyszekrény tóratekercsei.
