Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház
A Konyvtarut wikiből
Tartalomjegyzék |
Alapadatok
Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház
8460 Devecser, Petőfi tér 5.
Igazgató: Cseh Tiborné
Tel.: 88/514-620 Fax: 88/223-408
E-mail: konyvtar@vkdevecser.hu
Honlap: http://www.vkdevecser.hu
A könyvtár bemutatása
Az 1952-es alapítású Devecseri Városi Könyvtár közel 70 ezer kötetes állományával, kb. 100-féle folyóiratával áll a kisváros és a Somló-környéke olvasói rendelkezésére. A könyvtár felvállalja a térségben élők közhasznú információkkal való ellátását, valamint az elektronikus közigazgatásban való részvétel biztosítását, ennek jegyében e-Magyarország Pontként is működik.
A könyvtár 1977 óta végez a környező településeken könyvellátást, napjainkban 3 kistérséghez – a Somló Környéki Többcélú Kistérségi Társuláshoz, a Sümegi Kistérségi Többcélú Társuláshoz és az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társuláshoz – tartozó 38 falu könyvtárát gondozza mozgókönyvtári ellátás keretében. Könyvtárunk 2008 óta a városi Művelődési Házzal összevont intézményként működik.
A Devecseri Városi Könyvtár 1986. szeptember 12-e óta működik a kisváros legszebb, legreprezentatívabb épületében, a volt Esterházy-kastélyban.
A kastélyt Devecseri Csoron András a mohácsi vész körüli években építtette, melyet ekkor a belső udvar körül tornyos, bástyás falak védtek és a Torna patakból táplált vizesárok vette körül. Csoron András – kinek életében a kastély már a végvárak közé tartozott – a kastélyban hunyt el 1551-ben, vagyonát egyetlen, János nevű fia örökölte, aki már nem Devecserben élt. Birtokait két leánya örökölte. Devecser Margit nevű lányáé és annak férjéé Nádasdy Kristófé lett. 1626-ban Esterházy Miklós szerezte meg a birtokot, de hamarosan zálogba adta. A család csak 1650-ben váltotta vissza. A kastély ekkor Esterházy Ferenc birtokába került. Az ő utódai birtokolták a 20. század közepéig. A kastély a Rákóczi-szabadságharc éveiben csekély szerepet játszott. 1705-től 1709-ig Esterházy Antal kuruc generális egyik székhelye volt. Az épületről 1718 körül még azt írták, hogy elegáns, a század közepére azonban nagyon is elhanyagolt állapotba került, uradalmi magtárnak használták. Az 1760-as évekig abban a formában állt, ahogyan 1526 körül megépítették. A XVII. század végén vagy a XVIII. század első felében valamilyen, ismeretlen indokú átépítés történt.
A XVIII. század végére mindennek ellenére az épületek már nagyon rossz állapotban voltak. Újjáépítésére több terv készült, a megvalósult terv – amelynek a főépület a mostani alakját köszönheti – a pozsonyi német Georg Karl Zillach építész műve lett, akinek rajzai 1945 előtt, a háború végén elpusztult pápai Esterházy levéltárban még láthatóak voltak. Az építkezés az 1790-es évek elején történt. A főépület átépítése mellett ekkor készült a mai barokk főkapu. A 18. század végén a kastélytól keletre elterülő tó vizét lecsapolták, helyére parkot telepítettek. 1790-től megközelítően egy évszázadig maradt változatlan formában a kastély. Rómer Flóris „A Bakony” című 1860-ban megjelent könyve alapján a főépületet akkor ismét magtárnak használták, a melléképületekben a járási hivatalok székeltek.
A pápai Esterházy grófok ezt követően újra átépíttették az egész épületegyüttest. Az építkezés tervezője Voyta Adolf pápai építész volt. Időpontja és körülménye nem ismert. A főépületben ekkor készültek a faragott famennyezetek és a második emeletre vezető falépcső, az összes ajtó és ablak. A nagyterem késő reneszánsz kandallóját az udvarban levő díszkúttal együtt – ez ma másolatban látható, eredetijét a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi – Velencében vásárolták, mindkettő késői reneszánsz stílusú. Az ettől kezdve itt lakó Esterházyak belső személyzete számára alakították ki a melléképületeket, a barokk kapu és az egykori kaputorony maradványa közé új földszintes épületet emeltek. A keleti oldalra gótizáló kápolnát építettek.
A második világháború utáni években, amikor a kastély teljes berendezése eltűnt, az épületek egy ideig üresen álltak, majd a járási hivatalok költöztek be. Azok Ajkára való átkerülését követően az első elképzelés szerinti megyei továbbképző központ nem valósult meg. Új meggondolások alapján szociális otthon létesítését határozták el az illetékesek. A tervezés során bebizonyosodott, hogy sem a főépület, sem a melléképületek nem alkalmasak erre, így a műemléki hatóság akkori vezetőinek hozzájárulásával az udvar északkeleti sarkába új épületet emeltek, lebontva a kápolnát és az ahhoz vezető átjárót. Így elvágta a kastélyt parkjától, amellyel pedig eredetileg egységet alkotott. A kastély főépületében kapott helyet a könyvtár. Átalakításokat végeztek, így került helyreállításra az első emeleten a két kőből faragott reneszánsz ajtókeret, így került vissza eredeti helyére az egyik szépen faragott kandalló. Egy töredékeiből összerakott ablakkeretet is sikerült bemutatni az egyik terem falába beépítve. Említésre méltók még a pince hatalmas dongaboltozatú terei is.
A III. Könyvtárút devecseri programja
A Könyvtárút helyi programját nagyban meghatározzák a várost két éve ért vörösiszap-katasztrófa emlékére rendezett Emlékezés Napja eseményei.
A Magyarpolányból érkező csapat 2012. október 4-én, szerdán 12 óra körül érkezik hozzánk. Rövid könyvtárbemutatás során megismerhetik vendégeink a kastély és a város történetét, egyben a könyvtár egyes tereit és munkatársainkat. A Kastélygalériában megtekinthetik Dénes György fotóin keresztül Turi Attila, Ybl-díjas építész alkotásait és hallgatóinak munkáit a „Megvalósult álmok/Kézzelfogható álmok” című kiállításon. Ezt követően a Rotary-házban a „Devecseri Újjászületés”, „A haza hozott Somló” és a „Devecser, a Somló fővárosa” című kiállításban gyönyörködhetnek látogatóink. 13 órától a könyvtárban tájékoztató előadások, játékos vetélkedők és bemutatók keretében ismerhetik meg a Katasztrófavédelem barátságos arcát a „Katasztrófavédelem a mindennapokban” elnevezésű programon. 14 órától az „Újra miénk itt a tér!” című fotó- és rajzkiállítás megnyitóján vehetnek részt vendégeink. A kulturális zarándoklat zárásaként a Római Katolikus Templomban magyarpolányi zarándoktársainknak bemutatjuk a Szent Erzsébet kiállítást.
