http://konyvtarut.bmk.hu/index.php/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Szalma A Konyvtarut wikiből hu MediaWiki 1.15.3 Sun, 12 Jul 2026 23:25:28 GMT http://konyvtarut.bmk.hu/index.php/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor_M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_H%C3%A1z_%C3%A9s_K%C3%B6nyvt%C3%A1r <p>Szalma:&#32;</p> <hr /> <div>'''Ásotthalom rövid története'''<br /> <br /> Ásotthalom község Szeged várostól 33 km-re délnyugatra helyezkedik el a Duna-Tisza folyók közti homokvidéken, a Homokhátság Kistérségben. Szeged vonzáskörzetének egyik legnagyobb kiterjedésű tanyás települése. A falu 1950-ben lett önálló község. Szeged határából, azon belül a régi Átokháza Kapitányság és Királyhalom Kapitányság egy részébõl alapították. A terület azonban hosszú idő óta lakott. Bizonyos, hogy a törökök elõtt több kisebb falu is virágzott a térségben.<br /> Az 1800-as években indult meg a tanyavilág kialakulása ezen a területen. Ekkor Szeged városától előbb szabad foglalással, majd bérbevétellel /árenda/ kapták meg a földeket az első lakók. 1855-ben a város a területen egy tanyát épített az igazgatási teendők ellátására, amit a helyiek Várostanyának neveztek. Ez a tanya lett a későbbi belterület magva és a település névadója egy idõben. <br /> 1883-ban létesült az Erdőőri Szakiskola a Város Tanyájának közelében, amelyet ebben az évben maga I. Ferenc József császár is megtekintett. 1896-ban épült föl az orvosi lakás, majd 1927-ben adták át a keskeny nyomtávú vasutat /kisvasút/, amely a tanyákat kötötte össze Szeged várossal. 1928-ban épült a plébánialak. A település kialakulásában nagyon fontos, hogy 1930-ban felszentelték a római katolikus templomot.<br /> <br /> A hatalmas kiterjedésű tanyavilágban az elemi iskolák eleinte módosabb gazdák házaiban kaptak helyet, majd a város tanyai iskolákat épített fel. A két világháború között kilenc Klebelsberg-féle tanyai iskolát adtak át. <br /> <br /> A gazdaság meghatározó ágazata a mezőgazdaság. Fő termények: szőlő, gyümölcs, zöldségfélék, közülük különlegesség a spárga. Jelentős gazdasági ágazata az erdőgazdaság, amelyhez többek között az Ásotthalmi Emlékerdő tartozik. Ezt a több mint 17 hektár fehér és szürke nyáras ligeterdőt Kiss Ferenc (1860-1952) erdőmérnök kezdeményezésére, ősi állapotban őrizték meg. A település fejlődésének új lehetőségét kínálja földrajzi helyzete, amely egy új határátkelõhely megnyitását biztosíthatja. <br /> <br /> A község lakossága 2009-ben 4063 fõ, területe 12.254 ha.<br /> <br /> <br /> '''== Az Ásotthalmi Községi Könyvtár rövid története'''<br /> <br /> 1924-ben alapították a Királyhalmi Népkör Könyvtárát, ez volt a későbbi közművelődési könyvtár elődje.<br /> A Községi Könyvtár 1952-ben kezdte meg működését tiszteletdíjas /tehát nem főállású/ könyvtárosok vezetésével. A könyvtár először az ásotthalmi Művelődési Ház egy kisebb, mindössze 36 m2-es helyiségében kapott helyet, állandóan bõvülõ könyvállománnyal.<br /> 1963-ban a könyvtár vezetésével főállású munkatársat bíztak meg, illetve a Községi Könyvtár önálló intézményként működött tovább.<br /> 1972-ben a Művelődési Minisztérium pályázatot írt ki Petőfi-emlékkönyvtárak létrehozására. Az akkori Községi Tanács megpályázta a lehetőséget a könyvtár új épületbe költöztetéséhez. 1974. augusztus 18-án került átadásra a Művelõdési Minisztériumtól kapott támogatásból és a település lakóinak összefogásából felépült, jelenleg is használt világos, modern épület. Ekkor helyezték el az intézmény külső falán Borsos Miklós szobrászmûvész Petõfi Sándort ábrázoló rézdomborművét.<br /> 1996-ban az intézmény elveszítette önállóságát és az Ásotthalmi Általános Iskola szervezetébe tagozódott be. 2000-ben az Általános Iskolától a Művelődési Ház-hoz csatolták a könyvtárat, ekkor jött létre az azóta is ezen a néven működő Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár, melynek egyik telephelye a Béke u. 12. sz. alatt a Községi Könyvtár.<br /> A könyvtár a 2000-es években jelentős mértékű informatikai fejlődésen ment keresztül, köszönhetően az eMagyaroszág és KIHOP pályázatoknak. Mára már 4 számítógépet és egy multifunkcionális nyomtatót használhatnak az olvasók, illetve a könyvtáros munkáját megkönnyíti egy korszerű számítógép. Fontos lépés volt a könyvtári integrált számítógépes rendszer, a SZIRÉN beszerzése és a cédulakatalógusok adatainak bevitele a számítógépes rendszerbe.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó irodalom: ==<br /> Átokházától Ásotthalomig. Fejezetek a község történetéből és népéletéből. Szerk. Juhász Antal, Szécsy György. Ásotthalom : Ásotthalom Község Tanácsa, 1970.<br /> <br /> Ásotthalom krónikája. Szerk. Arany József. Ásotthalom : Ásotthalom Község Önkormányzata, 2008.</div> Mon, 11 Oct 2010 17:43:27 GMT Szalma http://konyvtarut.bmk.hu/index.php/Vita:Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor_M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_H%C3%A1z_%C3%A9s_K%C3%B6nyvt%C3%A1r http://konyvtarut.bmk.hu/index.php/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor_M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_H%C3%A1z_%C3%A9s_K%C3%B6nyvt%C3%A1r <p>Szalma:&#32;Új oldal, tartalma: „'''Ásotthalom rövid története''' Ásotthalom község Szeged várostól 33 km-re délnyugatra helyezkedik el a Duna-Tisza folyók közti homokvidéken, a Homokhátsá…”</p> <hr /> <div>'''Ásotthalom rövid története'''<br /> <br /> Ásotthalom község Szeged várostól 33 km-re délnyugatra helyezkedik el a Duna-Tisza folyók közti homokvidéken, a Homokhátság Kistérségben. Szeged vonzáskörzetének egyik legnagyobb kiterjedésű tanyás települése. A falu 1950-ben lett önálló község. Szeged határából, azon belül a régi Átokháza Kapitányság és Királyhalom Kapitányság egy részébõl alapították. A terület azonban hosszú idő óta lakott. Bizonyos, hogy a törökök elõtt több kisebb falu is virágzott a térségben.<br /> Az 1800-as években indult meg a tanyavilág kialakulása ezen a területen. Ekkor Szeged városától előbb szabad foglalással, majd bérbevétellel /árenda/ kapták meg a földeket az első lakók. 1855-ben a város a területen egy tanyát épített az igazgatási teendők ellátására, amit a helyiek Várostanyának neveztek. Ez a tanya lett a későbbi belterület magva és a település névadója egy idõben. <br /> 1883-ban létesült az Erdőőri Szakiskola a Város Tanyájának közelében, amelyet ebben az évben maga I. Ferenc József császár is megtekintett. 1896-ban épült föl az orvosi lakás, majd 1927-ben adták át a keskeny nyomtávú vasutat /kisvasút/, amely a tanyákat kötötte össze Szeged várossal. 1928-ban épült a plébánialak. A település kialakulásában nagyon fontos, hogy 1930-ban felszentelték a római katolikus templomot.<br /> <br /> A hatalmas kiterjedésű tanyavilágban az elemi iskolák eleinte módosabb gazdák házaiban kaptak helyet, majd a város tanyai iskolákat épített fel. A két világháború között kilenc Klebelsberg-féle tanyai iskolát adtak át. <br /> <br /> A gazdaság meghatározó ágazata a mezőgazdaság. Fő termények: szőlő, gyümölcs, zöldségfélék, közülük különlegesség a spárga. Jelentős gazdasági ágazata az erdőgazdaság, amelyhez többek között az Ásotthalmi Emlékerdő tartozik. Ezt a több mint 17 hektár fehér és szürke nyáras ligeterdőt Kiss Ferenc (1860-1952) erdőmérnök kezdeményezésére, ősi állapotban őrizték meg. A település fejlődésének új lehetőségét kínálja földrajzi helyzete, amely egy új határátkelõhely megnyitását biztosíthatja. <br /> <br /> A község lakossága 2009-ben 4063 fõ, területe 12.254 ha.</div> Mon, 11 Oct 2010 17:18:09 GMT Szalma http://konyvtarut.bmk.hu/index.php/Vita:Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor_M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_H%C3%A1z_%C3%A9s_K%C3%B6nyvt%C3%A1r