Som - Laptörténet

Vtzsuzsa, 2011. szeptember 28., 20:41-n

Vtzsuzsa — Wed, 28 Sep 2011 20:41:44 GMT

←Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 28., 20:41-kori változata
14. sor:		14. sor:
	1703-ban Viczay Ádám a földesura, 1715-ben mindössze 10 adózó házról készült az összeírás. 1726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község. Ebben az időszakban szőlőhegye tette híressé Somot, 33 család bérelt itt szőlőskertet. A gazdasági jólétnek az 1731-es nagy kolerajárvány vetett véget. Bár a járvány viszonylag rövid ideig tartott, de az állatelhullások miatt a szántók megművelése lehetetlenné vált. E kilátástalan időben szerzett itt birtokot Kenessey István, aki főleg magyar telepesekkel kívánta munkaerőszükségletét kielégíteni. 1766-tól ismételten a Viczay család a település többségi birtokosa, de Pallavicini őrgrófságnak is jelentős birtokai voltak, földjeinek bérlője korát megelőzve már az ötös vetésforgót alkalmazza. 1853-ban a lakosság lélekszáma már 780 fő.		1703-ban Viczay Ádám a földesura, 1715-ben mindössze 10 adózó házról készült az összeírás. 1726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község. Ebben az időszakban szőlőhegye tette híressé Somot, 33 család bérelt itt szőlőskertet. A gazdasági jólétnek az 1731-es nagy kolerajárvány vetett véget. Bár a járvány viszonylag rövid ideig tartott, de az állatelhullások miatt a szántók megművelése lehetetlenné vált. E kilátástalan időben szerzett itt birtokot Kenessey István, aki főleg magyar telepesekkel kívánta munkaerőszükségletét kielégíteni. 1766-tól ismételten a Viczay család a település többségi birtokosa, de Pallavicini őrgrófságnak is jelentős birtokai voltak, földjeinek bérlője korát megelőzve már az ötös vetésforgót alkalmazza. 1853-ban a lakosság lélekszáma már 780 fő.

-	Itt született Iványi-Grünwald Béla festőművész 1867. május 06-án. 1879-ben nagy tűzvész pusztított a községben, és a falu fele leégett, s csak lassan épült újjá, de 1890-ben már 908 lakosa volt. Közigazgatásilag a nagyberényi körjegyzőséghez tartozott. 1914-ben polgári olvasókör alakult, de nem élte túl a forradalmak korát. Az I. és II. világháborúban a munkaképes férfi lakosság jelentős része a fronton harcolt. A szarvasmarhatartás elterjedésének tulajdonítható, hogy a tej értékesítésére 1925-ben megalakították a Somi Kisgazdák tejszövetkezetét, mely 1932-ben beolvadt a nagyberényi tejszövetkezetbe. 1937-ben alakult meg a Somi Vadásztársaság.	+	[[Fájl:som_konyvtar03.jpg\|bélyegkép\|A felújított Községi Könyvtár Somban]]Itt született Iványi-Grünwald Béla festőművész 1867. május 06-án. 1879-ben nagy tűzvész pusztított a községben, és a falu fele leégett, s csak lassan épült újjá, de 1890-ben már 908 lakosa volt. Közigazgatásilag a nagyberényi körjegyzőséghez tartozott. 1914-ben polgári olvasókör alakult, de nem élte túl a forradalmak korát. Az I. és II. világháborúban a munkaképes férfi lakosság jelentős része a fronton harcolt. A szarvasmarhatartás elterjedésének tulajdonítható, hogy a tej értékesítésére 1925-ben megalakították a Somi Kisgazdák tejszövetkezetét, mely 1932-ben beolvadt a nagyberényi tejszövetkezetbe. 1937-ben alakult meg a Somi Vadásztársaság.

	A II. világháborút követően a településen 66 nincstelen és törpebirtokos igényelt földet, míg a közigazgatásilag hozzá tartozó Daránypusztán Állami Gazdaság alakult. A szövetkezesítés a községet sem kerülte el. 1950-ben alakult a "Béke" Mgtsz, mely többször átalakult, s foglalkoztatta az itt élőket. A község mezőgazdasági jellege fokozatosan megszűnt. 1956. október 29-én megalakították a Községi Nemzeti Bizottságot, mely a rövid forradalmi időszak alatt érdemben intézkedni nem tudott.		A II. világháborút követően a településen 66 nincstelen és törpebirtokos igényelt földet, míg a közigazgatásilag hozzá tartozó Daránypusztán Állami Gazdaság alakult. A szövetkezesítés a községet sem kerülte el. 1950-ben alakult a "Béke" Mgtsz, mely többször átalakult, s foglalkoztatta az itt élőket. A község mezőgazdasági jellege fokozatosan megszűnt. 1956. október 29-én megalakították a Községi Nemzeti Bizottságot, mely a rövid forradalmi időszak alatt érdemben intézkedni nem tudott.
24. sor:		24. sor:
	A községben született Iványi-Grünwald Béla tiszteletére 1998-ban az Ady utca - Petőfi utca találkozásánál létesített kis parkban emléktáblát állított az önkormányzat. Mellette található az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő nemzetőrök kopjafája és emléktáblája. 2004 nyara óta rendszeresen megszervezik az Iványi-Grünwald Béla nemzetközi képzőművész alkotótábort erdélyi és kárpátaljai művészek közreműködésével.		A községben született Iványi-Grünwald Béla tiszteletére 1998-ban az Ady utca - Petőfi utca találkozásánál létesített kis parkban emléktáblát állított az önkormányzat. Mellette található az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő nemzetőrök kopjafája és emléktáblája. 2004 nyara óta rendszeresen megszervezik az Iványi-Grünwald Béla nemzetközi képzőművész alkotótábort erdélyi és kárpátaljai művészek közreműködésével.

-	2005-ben épült meg az új közösségi ház. Itt található az Iványi-Grünwald Béla Emlékszoba, kiállítás az alkotótábor képeiből, a [[Községi Könyvtár(Som)\|könyvtár]], valamint ügyfélszolgálati iroda a polgármester és a jegyző számára, de itt kaptak helyet a civil szervezetek is.	+	2005-ben épült meg az új közösségi ház. Itt található az Iványi-Grünwald Béla Emlékszoba, kiállítás az alkotótábor képeiből, a '''[[Községi Könyvtár(Som)\|könyvtár]]''', valamint ügyfélszolgálati iroda a polgármester és a jegyző számára, de itt kaptak helyet a civil szervezetek is.

	== Lásd még ==		== Lásd még ==

Vtzsuzsa, 2011. szeptember 28., 20:37-n

Vtzsuzsa — Wed, 28 Sep 2011 20:37:10 GMT

←Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 28., 20:37-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Elhelyezkedése, földrajzi fekvése ==		== Elhelyezkedése, földrajzi fekvése ==

-	~~[[Fájl:som_konyvtar11.jpg\|bélyegkép\|Som község]]~~A község Somogy megye keleti kapuja, mivel Tolna megyéből érkezve Som - Simon-majornál lép be az utazó a megyébe. Somogy megye északkeleti részén fekszik, Siófoktól 8 km-re, a 65-ös főközlekedési út mentén. Földrajzi fekvése miatt Siófok város háttértelepülése, szinte minden a városhoz köti. Vasútállomásai: Som - Nagyberény és Daránypuszta megállóhelyek a Kaposvár - Siófok vasútvonalon.	+	A község Somogy megye keleti kapuja, mivel Tolna megyéből érkezve Som - Simon-majornál lép be az utazó a megyébe. Somogy megye északkeleti részén fekszik, Siófoktól 8 km-re, a 65-ös főközlekedési út mentén. Földrajzi fekvése miatt Siófok város háttértelepülése, szinte minden a városhoz köti. Vasútállomásai: Som - Nagyberény és Daránypuszta megállóhelyek a Kaposvár - Siófok vasútvonalon.
	Az önkormányzat a szomszédos Tolna megyei településekkel jó kapcsolatot alakított ki (Iregszemcse, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék).		Az önkormányzat a szomszédos Tolna megyei településekkel jó kapcsolatot alakított ki (Iregszemcse, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék).
	Földrajzilag a Kelet-Külső-Somogyi dombság északkeleti nyúlványainak területéhez tartozik. A községet a Kis-Koppány patak szeli ketté, melynek vize a Sión keresztül a Dunába jut.		Földrajzilag a Kelet-Külső-Somogyi dombság északkeleti nyúlványainak területéhez tartozik. A községet a Kis-Koppány patak szeli ketté, melynek vize a Sión keresztül a Dunába jut.

-	A község lélekszáma 729 fő, a Balaton közelségének is köszönhetően folyamatosan gyarapszik.	+	[[Fájl:som_konyvtar11.jpg\|bélyegkép\|Som község új játszótere]]A község lélekszáma 729 fő, a Balaton közelségének is köszönhetően folyamatosan gyarapszik.
	Az óvodai, iskolai képzés elsősorban a szomszédos Ságvár községben működő közös intézményekben történik, de sokan járnak Nagyberénybe és Siófokra is.		Az óvodai, iskolai képzés elsősorban a szomszédos Ságvár községben működő közös intézményekben történik, de sokan járnak Nagyberénybe és Siófokra is.
	A községben a teljes infrastruktúra kiépült. A település ad helyet a Somi Nagytérségi Hulladékkezelő Központnak, ami 4 megye - Veszprém, Fejér, Somogy, Tolna - 76 településének szilárd hulladékát fogadja be.		A községben a teljes infrastruktúra kiépült. A település ad helyet a Somi Nagytérségi Hulladékkezelő Központnak, ami 4 megye - Veszprém, Fejér, Somogy, Tolna - 76 településének szilárd hulladékát fogadja be.
20. sor:		20. sor:

	== Kultúra és közösségi élet ==		== Kultúra és közösségi élet ==
-	[[Fájl:som_konyvtar07.jpg\|bélyegkép\|Közösségi Ház ~~(Som)~~]]A községben nagy hagyománya van a múlt ápolásának, kutatásának. A község történetének feldolgozásával a "Som községért" Alapítvány foglalkozik, s az alapítvány kezdeményezte 1999-ben az első falunap megrendezését is.	+	[[Fájl:som_konyvtar07.jpg\|bélyegkép\|A Közösségi Ház Somban]]A községben nagy hagyománya van a múlt ápolásának, kutatásának. A község történetének feldolgozásával a "Som községért" Alapítvány foglalkozik, s az alapítvány kezdeményezte 1999-ben az első falunap megrendezését is.

	A községben született Iványi-Grünwald Béla tiszteletére 1998-ban az Ady utca - Petőfi utca találkozásánál létesített kis parkban emléktáblát állított az önkormányzat. Mellette található az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő nemzetőrök kopjafája és emléktáblája. 2004 nyara óta rendszeresen megszervezik az Iványi-Grünwald Béla nemzetközi képzőművész alkotótábort erdélyi és kárpátaljai művészek közreműködésével.		A községben született Iványi-Grünwald Béla tiszteletére 1998-ban az Ady utca - Petőfi utca találkozásánál létesített kis parkban emléktáblát állított az önkormányzat. Mellette található az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő nemzetőrök kopjafája és emléktáblája. 2004 nyara óta rendszeresen megszervezik az Iványi-Grünwald Béla nemzetközi képzőművész alkotótábort erdélyi és kárpátaljai művészek közreműködésével.

Vtzsuzsa, 2011. szeptember 28., 20:13-n

Vtzsuzsa — Wed, 28 Sep 2011 20:13:56 GMT

←Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 28., 20:13-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Elhelyezkedése, földrajzi fekvése ==		== Elhelyezkedése, földrajzi fekvése ==

-	A község Somogy megye keleti kapuja, mivel Tolna megyéből érkezve Som - Simon-majornál lép be az utazó a megyébe. Somogy megye északkeleti részén fekszik, Siófoktól 8 km-re, a 65-ös főközlekedési út mentén. Földrajzi fekvése miatt Siófok város háttértelepülése, szinte minden a városhoz köti. Vasútállomásai: Som - Nagyberény és Daránypuszta megállóhelyek a Kaposvár - Siófok vasútvonalon.	+	[[Fájl:som_konyvtar11.jpg\|bélyegkép\|Som község]]A község Somogy megye keleti kapuja, mivel Tolna megyéből érkezve Som - Simon-majornál lép be az utazó a megyébe. Somogy megye északkeleti részén fekszik, Siófoktól 8 km-re, a 65-ös főközlekedési út mentén. Földrajzi fekvése miatt Siófok város háttértelepülése, szinte minden a városhoz köti. Vasútállomásai: Som - Nagyberény és Daránypuszta megállóhelyek a Kaposvár - Siófok vasútvonalon.
	Az önkormányzat a szomszédos Tolna megyei településekkel jó kapcsolatot alakított ki (Iregszemcse, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék).		Az önkormányzat a szomszédos Tolna megyei településekkel jó kapcsolatot alakított ki (Iregszemcse, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék).
	Földrajzilag a Kelet-Külső-Somogyi dombság északkeleti nyúlványainak területéhez tartozik. A községet a Kis-Koppány patak szeli ketté, melynek vize a Sión keresztül a Dunába jut.		Földrajzilag a Kelet-Külső-Somogyi dombság északkeleti nyúlványainak területéhez tartozik. A községet a Kis-Koppány patak szeli ketté, melynek vize a Sión keresztül a Dunába jut.
8. sor:		8. sor:
	Az óvodai, iskolai képzés elsősorban a szomszédos Ságvár községben működő közös intézményekben történik, de sokan járnak Nagyberénybe és Siófokra is.		Az óvodai, iskolai képzés elsősorban a szomszédos Ságvár községben működő közös intézményekben történik, de sokan járnak Nagyberénybe és Siófokra is.
	A községben a teljes infrastruktúra kiépült. A település ad helyet a Somi Nagytérségi Hulladékkezelő Központnak, ami 4 megye - Veszprém, Fejér, Somogy, Tolna - 76 településének szilárd hulladékát fogadja be.		A községben a teljes infrastruktúra kiépült. A település ad helyet a Somi Nagytérségi Hulladékkezelő Központnak, ami 4 megye - Veszprém, Fejér, Somogy, Tolna - 76 településének szilárd hulladékát fogadja be.
-
-

	== A település története ==		== A település története ==
		+	Som község a som növényről kapta a nevét: „somban bővelkedő hely”. Első írásos emlékeinkben a Tibold-nemzetség ősi birtoka, melyet e nemzetségből származó Tibold és Kozma 1229-ben szereztek. Az 1294. évi osztályegyezség alkalmával Kozma fiai, Zerje és Demeter nyerték el a közben elpusztult Kapurévvel együtt. A török megszállás előtti évtizedben már Hédervári István volt a földesura. Az 1571-72. évi török kincstári adólajstrom szerint 21 adózó házzal van felvéve. A török portyázások és a rendszeressé váló végvári harcok színterévé vált a település.

-	Som község a som növényről kapta a nevét: „somban bővelkedő hely”. Első írásos emlékeinkben a Tibold-nemzetség ősi birtoka, melyet e nemzetségből származó Tibold és Kozma 1229-ben szereztek. Az 1294. évi osztályegyezség alkalmával Kozma fiai, Zerje és Demeter nyerték el a közben elpusztult Kapurévvel együtt. A török megszállás előtti évtizedben már Hédervári István volt a földesura. Az 1571-72. évi török kincstári adólajstrom szerint 21 adózó házzal van felvéve A török portyázások és a rendszeressé váló végvári harcok színterévé vált a település.	+	1703-ban Viczay Ádám a földesura, 1715-ben mindössze 10 adózó házról készült az összeírás. 1726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község. Ebben az időszakban szőlőhegye tette híressé Somot, 33 család bérelt itt szőlőskertet. A gazdasági jólétnek az 1731-es nagy kolerajárvány vetett véget. Bár a járvány viszonylag rövid ideig tartott, de az állatelhullások miatt a szántók megművelése lehetetlenné vált. E kilátástalan időben szerzett itt birtokot Kenessey István, aki főleg magyar telepesekkel kívánta munkaerőszükségletét kielégíteni. 1766-tól ismételten a Viczay család a település többségi birtokosa, de Pallavicini őrgrófságnak is jelentős birtokai voltak, földjeinek bérlője korát megelőzve már az ötös vetésforgót alkalmazza. 1853-ban a lakosság lélekszáma már 780 fő.
-		+
-	1703-ban Viczay Ádám a földesura, 1715-ben mindössze 10 adózó házról készült az összeírás. 1726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község. Ebben az időszakban szőlőhegye tette híressé Somot, 33 család bérelt itt szőlőskertet. A gazdasági jólétnek az 1731-es nagy kolerajárvány vetett véget. Bár a járvány viszonylag rövid ideig tartott, de az állatelhullások miatt a szántók megművelése lehetetlenné vált. E kilátástalan időben szerzett itt birtokot Kenessey István, aki főleg magyar telepesekkel kívánta munkaerőszükségletét kielégíteni. 1766-tól ismételten a Viczay család a település többségi birtokosa, de Pallavicini őrgrófságnak is jelentős birtokai voltak, földjeinek bérlője korát megelőzve már az ötös vetésforgót alkalmazza.	+
-	1853-ban a lakosság lélekszáma már 780 fő.	+
-		+
-	Itt született 1867-ben Iványi-Grünwald Béla festőművész 1867. május 06-án. 1879-ben nagy tűzvész pusztított a községben, és a falu fele leégett, s csak lassan épült újjá, de 1890-ben már 908 lakosa volt. Közigazgatásilag a nagyberényi körjegyzőséghez tartozott.	+
-	~~1914-ben polgári olvasókör alakult, de nem élte túl a forradalmak korát.~~	+
-	~~Az I és II. világháborúban a munkaképes férfi lakosság jelentős része a fronton harcolt.~~	+
-	A szarvasmarhatartás elterjedésének tulajdonítható, hogy a tej értékesítésére 1925-ben megalakították a Somi Kisgazdák tejszövetkezetét, mely 1932-ben beolvadt a nagyberényi tejszövetkezetbe. 1937-ben alakult meg a Somi Vadásztársaság.	+
-		+
-	A II. világháborút követően a településen 66 nincstelen és törpebirtokos igényelt földet, míg a közigazgatásilag hozzátartozó Daránypusztán Állami Gazdaság alakult. A szövetkezesítés a községet sem kerülte el. 1950-ben alakult a "Béke" Mgtsz, mely többször átalakult, s foglalkoztatta az itt élőket. A község mezőgazdasági jellege fokozatosan megszűnt. 1956. október 29-én megalakították a Községi Nemzeti Bizottságot, mely a rövid forradalmi időszak alatt érdemben intézkedni nem tudott.	+
-	~~Az 1914-től 1949-ig működött a népiskola, amely ezt követően általános iskola lett, majd 1981-től megszűnt helyben az oktatás.~~	+
-	~~Napjainkban a lakosság Siófokra ingázik, ill. a városok és nagyobb települések ipari üzemeiben keres megélhetési lehetőséget~~.	+

		+	Itt született Iványi-Grünwald Béla festőművész 1867. május 06-án. 1879-ben nagy tűzvész pusztított a községben, és a falu fele leégett, s csak lassan épült újjá, de 1890-ben már 908 lakosa volt. Közigazgatásilag a nagyberényi körjegyzőséghez tartozott. 1914-ben polgári olvasókör alakult, de nem élte túl a forradalmak korát. Az I. és II. világháborúban a munkaképes férfi lakosság jelentős része a fronton harcolt. A szarvasmarhatartás elterjedésének tulajdonítható, hogy a tej értékesítésére 1925-ben megalakították a Somi Kisgazdák tejszövetkezetét, mely 1932-ben beolvadt a nagyberényi tejszövetkezetbe. 1937-ben alakult meg a Somi Vadásztársaság.

		+	A II. világháborút követően a településen 66 nincstelen és törpebirtokos igényelt földet, míg a közigazgatásilag hozzá tartozó Daránypusztán Állami Gazdaság alakult. A szövetkezesítés a községet sem kerülte el. 1950-ben alakult a "Béke" Mgtsz, mely többször átalakult, s foglalkoztatta az itt élőket. A község mezőgazdasági jellege fokozatosan megszűnt. 1956. október 29-én megalakították a Községi Nemzeti Bizottságot, mely a rövid forradalmi időszak alatt érdemben intézkedni nem tudott.
		+	Az 1914-től 1949-ig működött a népiskola, amely ezt követően általános iskola lett, majd 1981-től megszűnt helyben az oktatás. Napjainkban a lakosság Siófokra ingázik, ill. a városok és nagyobb települések ipari üzemeiben keres megélhetési lehetőséget.

	== Kultúra és közösségi élet ==		== Kultúra és közösségi élet ==
-		+	[[Fájl:som_konyvtar07.jpg\|bélyegkép\|Közösségi Ház (Som)]]A községben nagy hagyománya van a múlt ápolásának, kutatásának. A község történetének feldolgozásával a "Som községért" Alapítvány foglalkozik, s az alapítvány kezdeményezte 1999-ben az első falunap megrendezését is.
-	A községben nagy hagyománya van a múlt ápolásának, kutatásának. A község történetének feldolgozásával a "Som községért" Alapítvány foglalkozik, s az alapítvány kezdeményezte 1999-ben az első falunap megrendezését is.	+

	A községben született Iványi-Grünwald Béla tiszteletére 1998-ban az Ady utca - Petőfi utca találkozásánál létesített kis parkban emléktáblát állított az önkormányzat. Mellette található az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő nemzetőrök kopjafája és emléktáblája. 2004 nyara óta rendszeresen megszervezik az Iványi-Grünwald Béla nemzetközi képzőművész alkotótábort erdélyi és kárpátaljai művészek közreműködésével.		A községben született Iványi-Grünwald Béla tiszteletére 1998-ban az Ady utca - Petőfi utca találkozásánál létesített kis parkban emléktáblát állított az önkormányzat. Mellette található az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő nemzetőrök kopjafája és emléktáblája. 2004 nyara óta rendszeresen megszervezik az Iványi-Grünwald Béla nemzetközi képzőművész alkotótábort erdélyi és kárpátaljai művészek közreműködésével.

-	2005-ben épült meg az új közösségi ház. Itt található a Iványi-Grünwald Béla Emlékszoba, kiállítás a alkotótábor képeiből, a [[Községi Könyvtár(Som)\|könyvtár]], valamint a polgármester és jegyző számára ~~az ügyfélszolgálati iroda~~, de itt kaptak helyet a civil szervezetek is.	+	2005-ben épült meg az új közösségi ház. Itt található az Iványi-Grünwald Béla Emlékszoba, kiállítás az alkotótábor képeiből, a [[Községi Könyvtár(Som)\|könyvtár]], valamint ügyfélszolgálati iroda a polgármester és a jegyző számára, de itt kaptak helyet a civil szervezetek is.
-		+

	== Lásd még ==		== Lásd még ==
-
	*[[Községi Könyvtár (Som)]]		*[[Községi Könyvtár (Som)]]
	*[[Pécs - Várpalota]] (II. Könyvtárút)		*[[Pécs - Várpalota]] (II. Könyvtárút)

Vtzsuzsa: /* Lásd még */

Vtzsuzsa — Mon, 26 Sep 2011 21:39:06 GMT

Lásd még

←Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 26., 21:39-kori változata
40. sor:		40. sor:
	== Lásd még ==		== Lásd még ==

-	*[[Községi Könyvtár(Som)]]	+	*[[Községi Könyvtár (Som)]]
	*[[Pécs - Várpalota]] (II. Könyvtárút)		*[[Pécs - Várpalota]] (II. Könyvtárút)
-

	== Külső hivatkozások ==		== Külső hivatkozások ==

Vtzsuzsa, 2011. szeptember 26., 21:38-n

Vtzsuzsa — Mon, 26 Sep 2011 21:38:17 GMT

←Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 26., 21:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Elhelyezkedése, földrajzi fekvése ==		== Elhelyezkedése, földrajzi fekvése ==
-	~~Som község a som növényről kapta a nevét: „somban bővelkedő hely”.~~ A község Somogy megye keleti kapuja, mivel Tolna megyéből érkezve Som - Simon-majornál lép be az utazó a megyébe. Somogy megye északkeleti részén fekszik, Siófoktól 8 km-re, a 65-ös főközlekedési út mentén. Földrajzi fekvése miatt Siófok város háttértelepülése, szinte minden a városhoz köti. Vasútállomásai: Som - Nagyberény és Daránypuszta megállóhelyek a Kaposvár - Siófok vasútvonalon.	+
		+	A község Somogy megye keleti kapuja, mivel Tolna megyéből érkezve Som - Simon-majornál lép be az utazó a megyébe. Somogy megye északkeleti részén fekszik, Siófoktól 8 km-re, a 65-ös főközlekedési út mentén. Földrajzi fekvése miatt Siófok város háttértelepülése, szinte minden a városhoz köti. Vasútállomásai: Som - Nagyberény és Daránypuszta megállóhelyek a Kaposvár - Siófok vasútvonalon.
	Az önkormányzat a szomszédos Tolna megyei településekkel jó kapcsolatot alakított ki (Iregszemcse, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék).		Az önkormányzat a szomszédos Tolna megyei településekkel jó kapcsolatot alakított ki (Iregszemcse, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék).
	Földrajzilag a Kelet-Külső-Somogyi dombság északkeleti nyúlványainak területéhez tartozik. A községet a Kis-Koppány patak szeli ketté, melynek vize a Sión keresztül a Dunába jut.		Földrajzilag a Kelet-Külső-Somogyi dombság északkeleti nyúlványainak területéhez tartozik. A községet a Kis-Koppány patak szeli ketté, melynek vize a Sión keresztül a Dunába jut.
11. sor:		12. sor:

	== A település története ==		== A település története ==
-	Első írásos emlékeinkben a Tibold-nemzetség ősi birtoka, melyet e nemzetségből származó Tibold és Kozma 1229-ben szereztek. Az 1294. évi osztályegyezség alkalmával Kozma fiai, Zerje és Demeter nyerték el a közben elpusztult Kapurévvel együtt. A török megszállás előtti évtizedben már Hédervári István volt a földesura. Az 1571-72. évi török kincstári adólajstrom szerint 21 adózó házzal van felvéve A török portyázások és a rendszeressé váló végvári harcok színterévé vált a település.	+
		+	Som község a som növényről kapta a nevét: „somban bővelkedő hely”. Első írásos emlékeinkben a Tibold-nemzetség ősi birtoka, melyet e nemzetségből származó Tibold és Kozma 1229-ben szereztek. Az 1294. évi osztályegyezség alkalmával Kozma fiai, Zerje és Demeter nyerték el a közben elpusztult Kapurévvel együtt. A török megszállás előtti évtizedben már Hédervári István volt a földesura. Az 1571-72. évi török kincstári adólajstrom szerint 21 adózó házzal van felvéve A török portyázások és a rendszeressé váló végvári harcok színterévé vált a település.

	1703-ban Viczay Ádám a földesura, 1715-ben mindössze 10 adózó házról készült az összeírás. 1726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község. Ebben az időszakban szőlőhegye tette híressé Somot, 33 család bérelt itt szőlőskertet. A gazdasági jólétnek az 1731-es nagy kolerajárvány vetett véget. Bár a járvány viszonylag rövid ideig tartott, de az állatelhullások miatt a szántók megművelése lehetetlenné vált. E kilátástalan időben szerzett itt birtokot Kenessey István, aki főleg magyar telepesekkel kívánta munkaerőszükségletét kielégíteni. 1766-tól ismételten a Viczay család a település többségi birtokosa, de Pallavicini őrgrófságnak is jelentős birtokai voltak, földjeinek bérlője korát megelőzve már az ötös vetésforgót alkalmazza.		1703-ban Viczay Ádám a földesura, 1715-ben mindössze 10 adózó házról készült az összeírás. 1726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község. Ebben az időszakban szőlőhegye tette híressé Somot, 33 család bérelt itt szőlőskertet. A gazdasági jólétnek az 1731-es nagy kolerajárvány vetett véget. Bár a járvány viszonylag rövid ideig tartott, de az állatelhullások miatt a szántók megművelése lehetetlenné vált. E kilátástalan időben szerzett itt birtokot Kenessey István, aki főleg magyar telepesekkel kívánta munkaerőszükségletét kielégíteni. 1766-tól ismételten a Viczay család a település többségi birtokosa, de Pallavicini őrgrófságnak is jelentős birtokai voltak, földjeinek bérlője korát megelőzve már az ötös vetésforgót alkalmazza.
28. sor:		30. sor:

	== Kultúra és közösségi élet ==		== Kultúra és közösségi élet ==
		+
	A községben nagy hagyománya van a múlt ápolásának, kutatásának. A község történetének feldolgozásával a "Som községért" Alapítvány foglalkozik, s az alapítvány kezdeményezte 1999-ben az első falunap megrendezését is.		A községben nagy hagyománya van a múlt ápolásának, kutatásának. A község történetének feldolgozásával a "Som községért" Alapítvány foglalkozik, s az alapítvány kezdeményezte 1999-ben az első falunap megrendezését is.

	A községben született Iványi-Grünwald Béla tiszteletére 1998-ban az Ady utca - Petőfi utca találkozásánál létesített kis parkban emléktáblát állított az önkormányzat. Mellette található az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő nemzetőrök kopjafája és emléktáblája. 2004 nyara óta rendszeresen megszervezik az Iványi-Grünwald Béla nemzetközi képzőművész alkotótábort erdélyi és kárpátaljai művészek közreműködésével.		A községben született Iványi-Grünwald Béla tiszteletére 1998-ban az Ady utca - Petőfi utca találkozásánál létesített kis parkban emléktáblát állított az önkormányzat. Mellette található az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő nemzetőrök kopjafája és emléktáblája. 2004 nyara óta rendszeresen megszervezik az Iványi-Grünwald Béla nemzetközi képzőművész alkotótábort erdélyi és kárpátaljai művészek közreműködésével.

-	2005-ben épült meg az új közösségi ház. Itt található a Iványi-Grünwald Béla Emlékszoba, kiállítás a alkotótábor képeiből, a könyvtár, valamint a polgármester és jegyző számára az ügyfélszolgálati iroda, de itt kaptak helyet a civil szervezetek is.	+	2005-ben épült meg az új közösségi ház. Itt található a Iványi-Grünwald Béla Emlékszoba, kiállítás a alkotótábor képeiből, a [[Községi Könyvtár(Som)\|könyvtár]], valamint a polgármester és jegyző számára az ügyfélszolgálati iroda, de itt kaptak helyet a civil szervezetek is.
		+
		+
		+	== Lásd még ==
		+
		+	*[[Községi Könyvtár(Som)]]
		+	*[[Pécs - Várpalota]] (II. Könyvtárút)
		+
		+
		+	== Külső hivatkozások ==
		+	*[http://www.som.hu Som] (honlap)
		+	*[http://www.falvak.hu/som Falvak.hu/Som]
		+	*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Som_(telep%C3%BCl%C3%A9s) Som (község)] (szócikk a Wikipédiában)

Vtzsuzsa: Új oldal, tartalma: „== Elhelyezkedése, földrajzi fekvése == Som község a som növényről kapta a nevét: „somban bővelkedő hely”. A község Somogy megye keleti kapuja, mivel Toln…”

Vtzsuzsa — Mon, 26 Sep 2011 21:18:44 GMT

Új oldal, tartalma: „== Elhelyezkedése, földrajzi fekvése == Som község a som növényről kapta a nevét: „somban bővelkedő hely”. A község Somogy megye keleti kapuja, mivel Toln…”

Új lap

== Elhelyezkedése, földrajzi fekvése ==
Som község a som növényről kapta a nevét: „somban bővelkedő hely”. A község Somogy megye keleti kapuja, mivel Tolna megyéből érkezve Som - Simon-majornál lép be az utazó a megyébe. Somogy megye északkeleti részén fekszik, Siófoktól 8 km-re, a 65-ös főközlekedési út mentén. Földrajzi fekvése miatt Siófok város háttértelepülése, szinte minden a városhoz köti. Vasútállomásai: Som - Nagyberény és Daránypuszta megállóhelyek a Kaposvár - Siófok vasútvonalon.
Az önkormányzat a szomszédos Tolna megyei településekkel jó kapcsolatot alakított ki (Iregszemcse, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék).
Földrajzilag a Kelet-Külső-Somogyi dombság északkeleti nyúlványainak területéhez tartozik. A községet a Kis-Koppány patak szeli ketté, melynek vize a Sión keresztül a Dunába jut.

A község lélekszáma 729 fő, a Balaton közelségének is köszönhetően folyamatosan gyarapszik.
Az óvodai, iskolai képzés elsősorban a szomszédos Ságvár községben működő közös intézményekben történik, de sokan járnak Nagyberénybe és Siófokra is.
A községben a teljes infrastruktúra kiépült. A település ad helyet a Somi Nagytérségi Hulladékkezelő Központnak, ami 4 megye - Veszprém, Fejér, Somogy, Tolna - 76 településének szilárd hulladékát fogadja be.

== A település története ==
Első írásos emlékeinkben a Tibold-nemzetség ősi birtoka, melyet e nemzetségből származó Tibold és Kozma 1229-ben szereztek. Az 1294. évi osztályegyezség alkalmával Kozma fiai, Zerje és Demeter nyerték el a közben elpusztult Kapurévvel együtt. A török megszállás előtti évtizedben már Hédervári István volt a földesura. Az 1571-72. évi török kincstári adólajstrom szerint 21 adózó házzal van felvéve A török portyázások és a rendszeressé váló végvári harcok színterévé vált a település.

1703-ban Viczay Ádám a földesura, 1715-ben mindössze 10 adózó házról készült az összeírás. 1726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község. Ebben az időszakban szőlőhegye tette híressé Somot, 33 család bérelt itt szőlőskertet. A gazdasági jólétnek az 1731-es nagy kolerajárvány vetett véget. Bár a járvány viszonylag rövid ideig tartott, de az állatelhullások miatt a szántók megművelése lehetetlenné vált. E kilátástalan időben szerzett itt birtokot Kenessey István, aki főleg magyar telepesekkel kívánta munkaerőszükségletét kielégíteni. 1766-tól ismételten a Viczay család a település többségi birtokosa, de Pallavicini őrgrófságnak is jelentős birtokai voltak, földjeinek bérlője korát megelőzve már az ötös vetésforgót alkalmazza.
1853-ban a lakosság lélekszáma már 780 fő.

Itt született 1867-ben Iványi-Grünwald Béla festőművész 1867. május 06-án. 1879-ben nagy tűzvész pusztított a községben, és a falu fele leégett, s csak lassan épült újjá, de 1890-ben már 908 lakosa volt. Közigazgatásilag a nagyberényi körjegyzőséghez tartozott.
1914-ben polgári olvasókör alakult, de nem élte túl a forradalmak korát.
Az I és II. világháborúban a munkaképes férfi lakosság jelentős része a fronton harcolt.
A szarvasmarhatartás elterjedésének tulajdonítható, hogy a tej értékesítésére 1925-ben megalakították a Somi Kisgazdák tejszövetkezetét, mely 1932-ben beolvadt a nagyberényi tejszövetkezetbe. 1937-ben alakult meg a Somi Vadásztársaság.

A II. világháborút követően a településen 66 nincstelen és törpebirtokos igényelt földet, míg a közigazgatásilag hozzátartozó Daránypusztán Állami Gazdaság alakult. A szövetkezesítés a községet sem kerülte el. 1950-ben alakult a "Béke" Mgtsz, mely többször átalakult, s foglalkoztatta az itt élőket. A község mezőgazdasági jellege fokozatosan megszűnt. 1956. október 29-én megalakították a Községi Nemzeti Bizottságot, mely a rövid forradalmi időszak alatt érdemben intézkedni nem tudott.
Az 1914-től 1949-ig működött a népiskola, amely ezt követően általános iskola lett, majd 1981-től megszűnt helyben az oktatás.
Napjainkban a lakosság Siófokra ingázik, ill. a városok és nagyobb települések ipari üzemeiben keres megélhetési lehetőséget.

== Kultúra és közösségi élet ==
A községben nagy hagyománya van a múlt ápolásának, kutatásának. A község történetének feldolgozásával a "Som községért" Alapítvány foglalkozik, s az alapítvány kezdeményezte 1999-ben az első falunap megrendezését is.

A községben született Iványi-Grünwald Béla tiszteletére 1998-ban az Ady utca - Petőfi utca találkozásánál létesített kis parkban emléktáblát állított az önkormányzat. Mellette található az 1848-49-es szabadságharcban részt vevő nemzetőrök kopjafája és emléktáblája. 2004 nyara óta rendszeresen megszervezik az Iványi-Grünwald Béla nemzetközi képzőművész alkotótábort erdélyi és kárpátaljai művészek közreműködésével.

2005-ben épült meg az új közösségi ház. Itt található a Iványi-Grünwald Béla Emlékszoba, kiállítás a alkotótábor képeiből, a könyvtár, valamint a polgármester és jegyző számára az ügyfélszolgálati iroda, de itt kaptak helyet a civil szervezetek is.