<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://konyvtarut.bmk.hu/skins/common/feed.css?207"?>
<rss version="2.0" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
	<channel>
		<title>Papkeszi - Laptörténet</title>
		<link>http://konyvtarut.bmk.hu/index.php?title=Papkeszi&amp;action=history</link>
		<description>Az oldal laptörténete a wikiben</description>
		<language>hu</language>
		<generator>MediaWiki 1.15.3</generator>
		<lastBuildDate>Mon, 29 Jun 2026 00:12:15 GMT</lastBuildDate>
		<item>
			<title>Vtzsuzsa, 2011. szeptember 30., 15:17-n</title>
			<link>http://konyvtarut.bmk.hu/index.php?title=Papkeszi&amp;diff=618&amp;oldid=prev</link>
			<description>&lt;p&gt;&lt;/p&gt;

		&lt;table style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;
		&lt;col class='diff-marker' /&gt;
		&lt;col class='diff-content' /&gt;
		&lt;col class='diff-marker' /&gt;
		&lt;col class='diff-content' /&gt;
		&lt;tr valign='top'&gt;
		&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
		&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. szeptember 30., 15:17-kori változata&lt;/td&gt;
		&lt;/tr&gt;
		&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Papkeszi nevét úgy kapta, hogy a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév „keszi” utótagját, a „Pap” előtag első birtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben először 1082-ben tűnik fel Kezwy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Papkeszi nevét úgy kapta, hogy a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév „keszi” utótagját, a „Pap” előtag első birtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben először 1082-ben tűnik fel Kezwy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl:papkeszi_latkep.jpg|bélyegkép|Papkeszi látképe]]A XVI. században portáinak felét fölégette a török. Később Palotához tartozott. A török, a palotai vár, később a Zichy család adóztatásai miatt elnéptelenedett. 1848 előtt a lakosság túlnyomó többsége földművelő, a kézművesek száma elenyésző. Századunkban határán több nagybirtokos osztozott, ekkor már 900-nál többen lakták. A környék gyárainak felépülése után dinamikusan növekedett a lakók száma. 1936-ban létesült a Colorchémia gyár, majd az ott dolgozó munkásság elhelyezésére lakótelep épült. A II. világháború befejezése után felosztották a nagybirtokokat az egykori cselédek, nincstelenek és kisparasztok között. A földreformkor minden cseléd házhelyet kapott. Ezek beépítésével kétszeresére nőtt a község. Fejlődése a mezőgazdaság átszervezése után meggyorsult. Korábban a szarvasmarha-, sertés- és juhtartásról volt nevezetes, de elterjedt a méhészet is. Először 1951-ben alakult TSZ, főként a beszolgáltatási kényszer elől történő menekülés következtében. 1959-60-ban Egyetértés néven hoztak létre közös gazdaságot. A juhtelep, a sertéstartás, a takarmánykeverő és a baromfitelep, valamint a járműszerviz, gépudvar sok embert foglalkoztatott. A rendszerváltást követően, a kárpótlás és a privatizáció következtében átalakult a falu gazdasági szerkezete. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Fájl:papkeszi_latkep.jpg|bélyegkép|Papkeszi látképe]]A XVI. században portáinak felét fölégette a török. Később Palotához tartozott. A török, a palotai vár, később a Zichy család adóztatásai miatt elnéptelenedett. 1848 előtt a lakosság túlnyomó többsége földművelő, a kézművesek száma elenyésző. Századunkban határán több nagybirtokos osztozott, ekkor már 900-nál többen lakták. A környék gyárainak felépülése után dinamikusan növekedett a lakók száma. 1936-ban létesült a Colorchémia gyár, majd az ott dolgozó munkásság elhelyezésére lakótelep épült. A II. világháború befejezése után felosztották a nagybirtokokat az egykori cselédek, nincstelenek és kisparasztok között. A földreformkor minden cseléd házhelyet kapott. Ezek beépítésével kétszeresére nőtt a község. Fejlődése a mezőgazdaság átszervezése után meggyorsult. Korábban a szarvasmarha-, sertés- és juhtartásról volt nevezetes, de elterjedt a méhészet is. Először 1951-ben alakult TSZ, főként a beszolgáltatási kényszer elől történő menekülés következtében. 1959-60-ban Egyetértés néven hoztak létre közös gazdaságot. A juhtelep, a sertéstartás, a takarmánykeverő és a baromfitelep, valamint a járműszerviz, gépudvar sok embert foglalkoztatott. A rendszerváltást követően, a kárpótlás és a privatizáció következtében &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;napjainkra &lt;/ins&gt;átalakult a falu gazdasági szerkezete. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Kultúra és közösségi élet ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Kultúra és közösségi élet ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Papkeszi Községi Önkormányzat a község lakossága részére Papkeszin és Colorchemia lakótelepen művelődései házat tart fenn, ahol helyet kapott a könyvtár, valamint a civil szervezetek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Papkeszi Községi Önkormányzat a község lakossága részére Papkeszin és Colorchemia lakótelepen művelődései házat tart fenn, ahol helyet kapott a könyvtár, valamint a civil szervezetek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Papkeszi híres citerazenekarairól. Népdalkörei arany minősítésűek. A településen kuriózum látnivaló &lt;/del&gt;a &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;struccfarm és a papagájtenyészet&lt;/del&gt;. A falu kézműves mesterekben is gazdag, él itt egyedi gitárkészítő mester, valamint autodidakta festők&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;. A nyaranta idelátogató turisták pihenését színesíti a július elején megrendezésre kerülő Keszi Napok rendezvénysorozata, amelyen közel 34 település képviselteti magát&lt;/del&gt;. Népszerű program &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;még &lt;/del&gt;a júniusi Bocskai Napok, valamint a szomszédos települések kulturális seregszemléje, a Szomszédolás.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Papkeszin hagyománynak örvend az Őszirózsa Nyugdíjas Klub, &lt;/ins&gt;a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Sorstárs Népdalkör, s már működik amatőr színjátszó csoport is&lt;/ins&gt;. A falu kézműves mesterekben is gazdag, él itt egyedi gitárkészítő mester, valamint autodidakta festők. Népszerű program a júniusi Bocskai Napok, valamint a szomszédos települések kulturális seregszemléje, a Szomszédolás.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Látnivalók zarándokoknak ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Látnivalók zarándokoknak ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;!-- diff generator: internal 2026-06-29 00:12:15 --&gt;
&lt;/table&gt;</description>
			<pubDate>Fri, 30 Sep 2011 15:17:05 GMT</pubDate>			<dc:creator>Vtzsuzsa</dc:creator>			<comments>http://konyvtarut.bmk.hu/index.php/Vita:Papkeszi</comments>		</item>
		<item>
			<title>Vtzsuzsa, 2011. szeptember 30., 14:07-n</title>
			<link>http://konyvtarut.bmk.hu/index.php?title=Papkeszi&amp;diff=612&amp;oldid=prev</link>
			<description>&lt;p&gt;&lt;/p&gt;

		&lt;table style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;
		&lt;col class='diff-marker' /&gt;
		&lt;col class='diff-content' /&gt;
		&lt;col class='diff-marker' /&gt;
		&lt;col class='diff-content' /&gt;
		&lt;tr valign='top'&gt;
		&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;←Régebbi változat&lt;/td&gt;
		&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black;&quot;&gt;A lap 2011. szeptember 30., 14:07-kori változata&lt;/td&gt;
		&lt;/tr&gt;
		&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;7. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Papkeszi nevét úgy kapta, hogy a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév „keszi” utótagját, a „Pap” előtag első birtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben először 1082-ben tűnik fel Kezwy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;Papkeszi nevét úgy kapta, hogy a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév „keszi” utótagját, a „Pap” előtag első birtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben először 1082-ben tűnik fel Kezwy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;A XVI. században portáinak felét fölégette a török. Később Palotához tartozott. A török, a palotai vár, később a Zichy család adóztatásai miatt elnéptelenedett. 1848 előtt a lakosság túlnyomó többsége földművelő, a kézművesek száma elenyésző. Századunkban határán több nagybirtokos osztozott, ekkor már 900-nál többen lakták. A környék gyárainak felépülése után dinamikusan növekedett a lakók száma. 1936-ban létesült a Colorchémia gyár, majd az ott dolgozó munkásság elhelyezésére lakótelep épült. A II. világháború befejezése után felosztották a nagybirtokokat az egykori cselédek, nincstelenek és kisparasztok között. A földreformkor minden cseléd házhelyet kapott. Ezek beépítésével kétszeresére nőtt a község. Fejlődése a mezőgazdaság átszervezése után meggyorsult. Korábban a szarvasmarha-, sertés- és juhtartásról volt nevezetes, de elterjedt a méhészet is. Először 1951-ben alakult TSZ, főként a beszolgáltatási kényszer elől történő menekülés következtében. 1959-60-ban Egyetértés néven hoztak létre közös gazdaságot. A juhtelep, a sertéstartás, a takarmánykeverő és a baromfitelep, valamint a járműszerviz, gépudvar sok embert foglalkoztatott. A rendszerváltást követően, a kárpótlás és a privatizáció következtében átalakult a falu gazdasági szerkezete. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Fájl:papkeszi_latkep.jpg|bélyegkép|Papkeszi látképe]]&lt;/ins&gt;A XVI. században portáinak felét fölégette a török. Később Palotához tartozott. A török, a palotai vár, később a Zichy család adóztatásai miatt elnéptelenedett. 1848 előtt a lakosság túlnyomó többsége földművelő, a kézművesek száma elenyésző. Századunkban határán több nagybirtokos osztozott, ekkor már 900-nál többen lakták. A környék gyárainak felépülése után dinamikusan növekedett a lakók száma. 1936-ban létesült a Colorchémia gyár, majd az ott dolgozó munkásság elhelyezésére lakótelep épült. A II. világháború befejezése után felosztották a nagybirtokokat az egykori cselédek, nincstelenek és kisparasztok között. A földreformkor minden cseléd házhelyet kapott. Ezek beépítésével kétszeresére nőtt a község. Fejlődése a mezőgazdaság átszervezése után meggyorsult. Korábban a szarvasmarha-, sertés- és juhtartásról volt nevezetes, de elterjedt a méhészet is. Először 1951-ben alakult TSZ, főként a beszolgáltatási kényszer elől történő menekülés következtében. 1959-60-ban Egyetértés néven hoztak létre közös gazdaságot. A juhtelep, a sertéstartás, a takarmánykeverő és a baromfitelep, valamint a járműszerviz, gépudvar sok embert foglalkoztatott. A rendszerváltást követően, a kárpótlás és a privatizáció következtében átalakult a falu gazdasági szerkezete. &amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;17. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;17. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Látnivalók zarándokoknak ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;== Látnivalók zarándokoknak ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;-&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #ffa; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*A református templom a település legrégebbi építménye, mely mai formáját 1896-ban, a millennium évében nyerte el. A templom mellett lévő lelkészlak története valószínűleg a templomhoz kötődik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #cfc; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[Fájl:papkeszi_reformatus_templom.jpg|bélyegkép|Református templom Papkesziben]]&lt;/ins&gt;A református templom a település legrégebbi építménye, mely mai formáját 1896-ban, a millennium évében nyerte el. A templom mellett lévő lelkészlak története valószínűleg a templomhoz kötődik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*Az I. világháború hőseinek emlékére 22 diófát ültettek, majd 1936-ban impozáns hősi emlékművet avattak fel a templomkertben.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background: #eee; color:black; font-size: smaller;&quot;&gt;&lt;div&gt;*Az I. világháború hőseinek emlékére 22 diófát ültettek, majd 1936-ban impozáns hősi emlékművet avattak fel a templomkertben.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;!-- diff generator: internal 2026-06-29 00:12:15 --&gt;
&lt;/table&gt;</description>
			<pubDate>Fri, 30 Sep 2011 14:07:07 GMT</pubDate>			<dc:creator>Vtzsuzsa</dc:creator>			<comments>http://konyvtarut.bmk.hu/index.php/Vita:Papkeszi</comments>		</item>
		<item>
			<title>Vtzsuzsa:&amp;#32;Új oldal, tartalma: „== A település története ==  Papkeszi Veszprém megyében, a megyeszékhelytől 17 km-re, a Séd-patak melletti síkságon fekszik. Berhida, Kenese, Litér, Vilonya é…”</title>
			<link>http://konyvtarut.bmk.hu/index.php?title=Papkeszi&amp;diff=609&amp;oldid=prev</link>
			<description>&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „== A település története ==  Papkeszi Veszprém megyében, a megyeszékhelytől 17 km-re, a Séd-patak melletti síkságon fekszik. Berhida, Kenese, Litér, Vilonya é…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;== A település története ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Papkeszi Veszprém megyében, a megyeszékhelytől 17 km-re, a Séd-patak melletti síkságon fekszik. Berhida, Kenese, Litér, Vilonya és Királyszentistván övezi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Papkeszi határában az ásatások gazdag leletanyagot tártak fel, az 1950-60-as években őskori cserepek, kora bronzkori edénytöredékek, római bronzpénzek, középkori ékszerek és használati tárgyak kerültek elő. A leletanyagok tanulsága szerint igen korai település, bár a hivatalos iratok csak az Árpád-kortól említik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Papkeszi nevét úgy kapta, hogy a honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a helységnév „keszi” utótagját, a „Pap” előtag első birtokosára, a veszprémi káptalanra utal. Hivatalos oklevelekben először 1082-ben tűnik fel Kezwy néven, a XV. század második felében már Kezy, 1488-ban már Papkezy a neve a településnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A XVI. században portáinak felét fölégette a török. Később Palotához tartozott. A török, a palotai vár, később a Zichy család adóztatásai miatt elnéptelenedett. 1848 előtt a lakosság túlnyomó többsége földművelő, a kézművesek száma elenyésző. Századunkban határán több nagybirtokos osztozott, ekkor már 900-nál többen lakták. A környék gyárainak felépülése után dinamikusan növekedett a lakók száma. 1936-ban létesült a Colorchémia gyár, majd az ott dolgozó munkásság elhelyezésére lakótelep épült. A II. világháború befejezése után felosztották a nagybirtokokat az egykori cselédek, nincstelenek és kisparasztok között. A földreformkor minden cseléd házhelyet kapott. Ezek beépítésével kétszeresére nőtt a község. Fejlődése a mezőgazdaság átszervezése után meggyorsult. Korábban a szarvasmarha-, sertés- és juhtartásról volt nevezetes, de elterjedt a méhészet is. Először 1951-ben alakult TSZ, főként a beszolgáltatási kényszer elől történő menekülés következtében. 1959-60-ban Egyetértés néven hoztak létre közös gazdaságot. A juhtelep, a sertéstartás, a takarmánykeverő és a baromfitelep, valamint a járműszerviz, gépudvar sok embert foglalkoztatott. A rendszerváltást követően, a kárpótlás és a privatizáció következtében átalakult a falu gazdasági szerkezete. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúra és közösségi élet ==&lt;br /&gt;
Papkeszi Községi Önkormányzat a község lakossága részére Papkeszin és Colorchemia lakótelepen művelődései házat tart fenn, ahol helyet kapott a könyvtár, valamint a civil szervezetek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Papkeszi híres citerazenekarairól. Népdalkörei arany minősítésűek. A településen kuriózum látnivaló a struccfarm és a papagájtenyészet. A falu kézműves mesterekben is gazdag, él itt egyedi gitárkészítő mester, valamint autodidakta festők. A nyaranta idelátogató turisták pihenését színesíti a július elején megrendezésre kerülő Keszi Napok rendezvénysorozata, amelyen közel 34 település képviselteti magát. Népszerű program még a júniusi Bocskai Napok, valamint a szomszédos települések kulturális seregszemléje, a Szomszédolás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Látnivalók zarándokoknak ==&lt;br /&gt;
*A református templom a település legrégebbi építménye, mely mai formáját 1896-ban, a millennium évében nyerte el. A templom mellett lévő lelkészlak története valószínűleg a templomhoz kötődik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az I. világháború hőseinek emlékére 22 diófát ültettek, majd 1936-ban impozáns hősi emlékművet avattak fel a templomkertben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lásd még ==&lt;br /&gt;
*[[Községi Könyvtár (Papkeszi)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Külső hivatkozások ==&lt;br /&gt;
*[http://www.papkeszi.hu Papkeszi] (honlap)&lt;br /&gt;
*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Papkeszi Papkeszi] (szócikk a Wikipédiában)&lt;/div&gt;</description>
			<pubDate>Fri, 30 Sep 2011 13:59:23 GMT</pubDate>			<dc:creator>Vtzsuzsa</dc:creator>			<comments>http://konyvtarut.bmk.hu/index.php/Vita:Papkeszi</comments>		</item>
	</channel>
</rss>